Augusztus 1-jétől módosult a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet. A módosítások egyike a közösségi közlekedés alá sorolt járatféleségek felsorolását pontosította, a másik, ennél jelentősebb módosítás a kilométerenkénti 9 forint kötelező térítésének eseteit bővíti.

A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet költségtérítés fizetésére kötelezi a munkáltatókat, ha a munkavállaló lakhelye és a munkahelye nem azonos helységben van.

A kormányrendelet alapján munkába járás címén kell térítést fizetnie annak a munkavállalónak, aki naponta a közigazgatási határon kívülről utazik a munkahelyére, továbbá hétvégi hazautazás címén kell térítést kapnia – a tartózkodási helyről a lakóhelyre történő hetente egyszeri oda-vissza utazásra – annak, aki ideiglenesen a munkahelyével azonos helységbe, illetőleg annak közelébe (napi munkába járással elérhető távolságra) költözik. A módosításokat az alábbiakban részletezzük.

A jelenleg használatos kategóriákhoz való igazítás

A 2015. augusztus 1-jétől hatályos módosítások a közösségi közlekedés alá sorolt járatféleségek felsorolását igazította hozzá a jelenleg használatos kategóriákhoz. A korábbi szabályok a térítési kötelezettséget többek között a „helyközi (távolsági) autóbuszjáraton, illetve elővárosi buszon, HÉV-en” történő utazás esetére írták elő, a módosítás szerint a térítési kötelezettség a „menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáraton, elővárosi vasúton (HÉV-en)” történő utazás esetére vonatkozik.

A munkáltató térítési kötelezettsége változatlanul kiterjed a belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán, a menetrend szerint közlekedő hajón, kompon vagy réven történő munkába járás esetére, és arra az esetre is, ha a munkavállaló a hazautazáshoz légi közlekedési járművet vesz igénybe.

Nem változott, hogy tömegközlekedés (vonat, busz, hajó, komp) igénybevétele esetén a helyközi munkába járáshoz felhasznált utazási bérlet vagy jegy megtérítését akár a kormányrendelet szerint részlegesen, akár teljes egészében történik a térítés, a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, ha a térítést a munkáltató a bérlettel, illetve a jeggyel történő elszámolás ellenében fizeti ki. A bérleten (jegyen) nem kell feltüntetni az utazási igazolvány számát, és számlát sem szükséges csatolni, de a munkáltató dönthet úgy, hogy a bérlet, jegy leadása mellett nevére szóló számlát is kér a munkavállalótól. Szintén nem változott, hogy hazautazás esetén a kormányrendelet a menetjegyre, bérletre fizetett havi térítés kötelező mértékét korlátozza, amely 2015-ben 35 200 forint.

A kilométerenkénti 9 forint kötelező térítés eseteinek bővítése

Az előzőeknél lényegesebb módosítás a kilométerenkénti 9 forint kötelező térítésének eseteit bővíti. Amikor a munkavállaló nem vesz igénybe tömegközlekedést a munkába járásához, a munkáltatónak a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért távolság alapján – oda-vissza számolva – kilométerenként 9 forint költségtérítést kell fizetnie, ha a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés, vagy a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést.

Jár ez a térítés a mozgáskorlátozott munkavállalónak is, ha a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni. Ez a térítés akkor is jár, ha a munkába járáshoz hozzátartozói segítséget vesz igénybe. Hozzátartozónak minősül a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, de a testvér valamint az élettárs mellett, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a házastárs testvére és a testvér házastársa is szóba jöhet segítőként.

Új lehetőség augusztus 1-jétől, hogy a kilométerenkénti 9 forint térítés kiterjed azokra a munkavállalókra is, akiknek óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermekük van. Azaz, ha a munkavállalónak óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermeke van, akkor nála is megteheti a munkáltató, hogy a közigazgatási határon belül történő munkába járást is a kormányrendelet szerinti munkába járásnak minősíti, s a munkában töltött napok alapján a lakás és munkahely közötti távolságra kilométerenként 9 forint térítés ad adómentesen.