A határidő lejárta előtti utolsó lehetőség az elévült vagy más miatt speciális behajthatatlan követelések áfájának visszaigénylésére – figyelemfelhívó írás a Porr ügyben az Európai Bíróságnál eljárt szakértő, Dr. Csátaljay Zsuzsanna tollából. Figyelem! Április 21-éig még visszakérhető a régi (elévült) vagy az új szabályoknak más okból nem megfelelő behajthatatlan követelések áfa tartalma, közvetlenül a közösségi jog szabályaira való hivatkozással. De ez egyáltalán nem automatikus!
Sajnálatos módon a koronavírus eddig még nem látott próbatétel elé állít mindannyiunkat. Az emberélet veszélyeztetésén kívül a gazdaságot és a megélhetésünket is veszélybe sodorhatja ez a járvány, hiszen nem tudjuk a gazdasági tevékenységünket a megszokott mederben folytatni, viszont élni kell valamiből. Most ehhez próbálunk ezzel a kis figyelemfelhívó írással segítséget nyújtani egy olyan lehetőség ismertetésével, ami alapján pótlólag áfát tudunk visszaigényelni.
A közelmúltban megérdemelten nagy sajtónyilvánosságot kapott a behajthatatlan követelések áfa tartalmának visszaigénylése, mint új lehetőség. Ebben a cikkben a témakört érintő európai bírósági ügyben közreműködő szakértő mondja el a témával kapcsolatos gondolatait. Ezek a gondolatok azok számára is hasznosak, akiknél már folyamatban van ilyen eljárás és hiánypótlási vagy jogorvoslati szakaszban van.
A behajthatatlan követelések áfa tartalmának visszaigénylésére vonatkozóan a magyar jogrendszerben fennálló lehetőségeket két egymástól elkülönült eljárásra kell bontani. 2020-tól az Áfa törvénybe is beiktatásra került az a szabály, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos szigorú feltételek mellett a 2015. december 31-ét követő teljesítési időpontú behajthatatlan követelések áfáját vissza lehessen kérni.
De még idén április 21-éig van egy másik lehetőség, ahol bírságkockázat és önellenőrzés nélkül akár régebbi teljesítési időpontú vagy más okból problémás behajthatatlan követelések áfáját közvetlenül a közösségi jogra alapozva vissza tudjuk kérni. Most erről a másik lehetőségről szeretnénk tájékoztatást adni.
A két eljárás közötti különbség az, hogy az Áfa törvénybe 2020. január 1-jétől beiktatott eljárás keretében egy indokolt önellenőrzést kell beadni a korábbi teljesítési időpontra visszamenőleg, ahol van bírság kockázat is, ha nem teljesülnek a feltételek. Ezzel ellentétben a közvetlenül a közösségi jogon alapuló visszatérítési eljárásnál külön a közösségi jogra alapított kérelmet kell beadni és így az adóbírság kockázattal nem jár, azaz csak nyerni lehet vele.
Mit jelent a közvetlenül a közösségi jogra alapozott eljárás?
A közvetlenül a közösségi jogra hivatkozással megindított eljárás jogalapját a közelmúltban az Európai Unió Bírósága előtt sikerre vitt ügy (a C-292/19. számon a Porr Kft. ügyében hozott EUB végzés, amelyben e sorok írója szakértőként közreműködött) teremti meg. (Említést érdemel, hogy a Porr ügyön kívül azóta még kb. 90 ügyfélnek adtunk be közvetlenül a közösségi jogra alapozva visszaigénylési kérelmet.)
A Porr Kft. ügyében mondta ki konkrétan már Magyarország esetében is az Európai Bíróság, hogy az áfa visszaigénylésére (adóalap csökkentésére) lehetőség van olyan esetekben, amikor a teljesítés megtörtént, azonban az abból származó ellenértéket az eladó, szolgáltatásnyújtó véglegesen nem kapja meg, vagy már erősen valószínűsíthető, hogy véglegesen nem fogja megkapni. Ezeket a követeléseket nevezzük behajthatatlan követelésnek az áfában, amely fogalomnak a számviteli behajthatatlansághoz nincs köze.
De itt álljunk is meg egy pillanatra: miért van egyáltalán szükség jelen esetben közvetlenül a közösségi jogra alapozva eljárást kezdeményezni, hiszen – mint ahogy ezt a bevezetőben is említettük – 2020-tól már maga az Áfa törvény is lehetőséget ad az áfa visszaigénylésére? Azért, mert az Áfa törvény szabályai ezt csak nagyon szűk körben és adóbírság kockázat mellett teszik lehetővé. A közvetlenül a közösségi jogon alapuló adóvisszatérítésnél azonban ezek a korlátozások és kockázatok nem érvényesülnek. Azokban az esetekben célszerű közvetlenül a közösségi jogra alapozva megindítani az eljárást – aminek határideje 2020. április 21. –, amely követelések áfa tartalmát a 2020-tól hatályos áfa szabályozásra hivatkozással nem vagy nem feltétlenül kapnánk vissza. A tipikus ilyen esetek a következőek:
- Nem áfa alany magánszemély a számlabefogadó adós
A 2020-tól hatályos Áfa törvény nem teszi lehetővé, hogy magánszemély adós felé fennálló behajthatatlan követelés áfa tartalmát visszaigényelhessük, így csak közvetlenül a közösségi jogra alapított speciális eljárás alapján lehet érvényesíteni 2020. április 21-éig.
- 2016. január 1-je előtti teljesítési időpontú számlára alapozott követelés
A 2020-tól hatályos szabályozás csak a 2015. december 31-ét követő teljesítési időpontú követelések esetében engedi meg az adóalapcsökkentést, míg a közvetlenül a közösségi jogra alapított visszaigénylésnél – amennyiben erős, közvetlenül a közösségi jogra alapított érveink vannak – visszakérhető a korábban teljesített behajthatatlan követelések számláinak áfa tartalma, azonban ezt a visszaigénylést is be kell adni 2020. április 21-éig egy speciális eljárás során.
Ezek a korábbi teljesítési időpontú – azaz „elévült” – követelések három csoportba oszthatóak:- Az első csoportba a 2014 utolsó bevallási időszakától a 2015 utolsó bevallási időszakáig terjedő teljesítési időpontú követelések tartoznak. Ezeknél a követeléseknél még a teljesítési időpont sem évült el, azonban már kívül esik azon a körön, amelyeknél a 2020-tól hatályos szabályok szerint mód lenne adóalapcsökkentésre. Ezeknél a követeléseknél – ha megfelelően tudjuk igazolni a kérelmünk jogosságát, betartjuk a formai feltételeket és igazolni tudjuk a követelés behajthatatlanságát, továbbá semmilyen egyéb kizáró ok nem merül fel – elvileg bírósági eljárás nélkül az adóhatóság visszautalja az áfát. Fel kell hívni a figyelmet, hogy az adóhatóság speciális feltételrendszert támaszt a követelések behajthatatlanságának igazolására, így ha ezt nem tudjuk teljesíteni, itt is elutasítás lesz a vége. Ezért ehhez az eljáráshoz is mindenképpen érdemes ebben a speciális eljárásban jártas szakértő közreműködését igénybe venni.
- A második csoportba tartozó követeléseknél a teljesítési időpont ugyan elévült – azaz 2014 utolsó bevallási időszakánál korábbi a számla teljesítési időpontja –, azonban a behajthatatlanná válás időpontja még nem. Mi ezekre a követelésekre vonatkozóan kidolgoztunk egy a magyar szabályokon és közvetlenül a közösségi jogon alapuló összetett érvrendszert, ami alapján komoly esélyt látunk az áfa visszaigénylésére. (Több ilyen ügyünk van folyamatban, amelyek nagyon biztatóan alakulnak.) Azonban ezeknek a követeléseknek az áfa tartalmát az adóhatóság nem adja vissza önként, hanem ehhez a bíróságig el kell menni az eljárás során, ezek az ügyek ugyanis ott fognak eldőlni. Ezért ennél a kategóriánál csak azoknak érdemes belevágni az eljárásba, akik a bírósági eljárást is vállalják. Ezeknél a követeléseknél különösen fontos az ezirányú tapasztalattal rendelkező szakértő támogatása, enélkül biztosan elutasítással zárul az eljárás.
- Az utolsó kategóriába azok a követelések tartoznak, amelyeknél már a behajthatatlanná válás időpontja is elévült. Mi ezeket a követeléseket sem tartjuk eleve reménytelennek, de ebbe végképp senki ne vágjon bele az ügyben jártas szakértő támogatása nélkül.
- Valamilyen speciális körülmény – például nem teljesen független felek közötti követelés – áll fenn
Amennyiben valamilyen speciális körülményről, például összefonódott felek közötti teljesítésből származó behajthatatlan követelésről van szó, akkor az új szabályok szerint nem lehet élni az adóvisszaigényléssel. Azonban a közösségi jogon alapuló eljárásnál van erre esély. - A behajthatatlan követelés új fogalmának nem felel meg a követelés
Ha például eladott, engedményezett vagy biztosított követelésről van szó, akkor is a közösségi jogon alapuló eljárás megindítása esetén lehet erre megoldás.
Fontos tudni, hogy még nem megszüntetett adós cégnél vagy már felszámolt, törölt adós esetén egyaránt megindítható az eljárás, illetve akkor is, ha a követelést már számvitelileg kivezették a könyvekből. (Csak eltérő dokumentumokra van szükség.)
Lényeges azonban, hogy meglegyenek az eredeti számlák, illetve a követelés behajthatatlanságát igazoló dokumentumok, amelyek esetenként eltérőek lehetnek, a szükséges dokumentumokat nem lehet a konkrét eset ismerete nélkül általánosságban meghatározni. Fontos, hogy megfelelően végezzük el a minősítést és megfelelő dokumentumokkal is tudjuk az adóvisszaigénylés feltételeit igazolni és a megfelelő közösségi jogi érvelésre hivatkozva adjuk be a kérelmünket.
Az eddigi eljárások tapasztalataiból már látható, hogy az adóhatóság nem nagyon „akarja” ezt az áfát visszaadni, így egyre újabb és újabb kifogásokkal, ellenérvekkel rukkol elő a kiutalások megtagadásának alátámasztására, amely érvek döntő többsége a közösségi jog alapján magabiztosan támadható, visszaverhető. Ezért tartjuk fontosnak az ebben az eljárásban tapasztalattal rendelkező és a közösségi jogban jártas szakértő bevonását a már folyamatban lévő eljárásoknál is, akár még hiánypótlási szakaszban van az eljárás, akár már megkaptuk az elsőfokú vagy másodfokú elutasító határozatot.
|
Amennyiben érdekli ez a lehetőség vagy további információkra van szüksége, akkor a következő elérhetőségeken tud érdeklődni, illetve itt tudja szakértőinkkel felvenni a kapcsolatot: Információ: Romhányi Andrea |