A kisebb adók közé tartozó környezetvédelmi termékdíj novemberben ismét szerepelt az országos híradásokban, amikor nyilvánosságra került, hogy az 2011. évi LXXXV. törvény (termékdíjtörvény) tárgyi hatályának kiterjesztésével létrejön a „szappanadó”. A hír igaz, ráadásul a november 26-án kihirdetett törvénymódosítás értelmében 2015-től – a szappan mellett – további termékek is bekerülnek a díjköteles körbe, miközben a korábban érvényes díjtételek kivétel nélkül módosulnak. Cikkünk a legfontosabb változásokat foglalja össze.
Kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) + Környezetvédelmi termékdíj 2024 (szakkönyv), szerző
Veszélyesen hervadó művirágok
2015. január 1-jétől környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni a szappanok, szerves felületaktív anyagok, mosószerek (11 Ft/kg), a szépség- vagy testápoló készítmények (57 Ft/kg), az információ hordozására alkalmas író-, nyomtató- vagy fénymásolópapírok (19 Ft/kg) és a műanyag virágok, levél- és gyümölcsutánzatok (1900 Ft/kg) után is. A díjkötelessé váló termékek körét a termékdíjtörvény vámtarifaszámok szerint határozza meg. Csekély mennyiségű éves kibocsátás esetén az új termékcsoportok után is választható az átalánydíj fizetése. A korábban csekély mennyiségű kibocsátóként bejelentkezett kötelezettnek 2015 januárjában nem kell új bejelentést tennie, ha az egyéb műanyag termék, az egyéb vegyipari termék és az irodai papír esetében is csekély mennyiségű kibocsátónak minősül.
Jövőre néhány tétellel bővül a termékdíjköteles csomagolószerek köre (páralekötő anyag, műanyag élvédő profil, műanyag rugalmas tömlő, kerámiából készült csomagolószer, vasból vagy acélból készült pántolószalag), illetve termékdíjat kell fizetni számos ipari célú elektromos, elektronikai berendezés és elektronikai alkatrész (pl. kazán, elektromotor, transzformátor, kapcsoló, biztosíték, csatlakozó, adathordozó, fémipari eszterga, vezérlőpult, mérőkészülék) után is.
Díjtételrulett
2015-től minden anyagáram esetében módosul a fizetendő termékdíjtétel. Az elmozdulás iránya változatos: szokatlan módon a papír, a fém, a fa és a rétegzett italkarton csomagolószer esetében csökkenéssel számolhatunk. Összességében azonban ne legyenek illúzióink; a kevés csökkentés és a több emelés együttesen növelni fogja a kötelezett gazdálkodók terheit. Elsősorban a műanyag csomagolószer, a reklámhordozó papír és az elektronikai berendezések gyártói, behozói kénytelenek többletköltséggel kalkulálni a jövő évi kötelezettséget. Az egyéni hulladékkezelést végzők díjkedvezménye jellemzően csökken.
Majdnem teljesen egybeolvad a kereskedelmi és a nem kereskedelmi csomagolószer kategóriája. Az italok csomagolásai közül kizárólag a fémből készült fogyasztói (elsődleges) közvetlen csomagolás (ideértve 2015-től a fémből készült záróelemet is) összetevője minősül kereskedelmi csomagolószernek. Nem minősül kereskedelmi csomagolószernek az italok csomagolására használt nem fémből készült csomagolószer és a műanyag (bevásárló-reklám) táska sem. Ugyanakkor a műanyag táska esetében az egyéb műanyagoktól különböző, magasabb díjtétel továbbra is érvényes.
A bevallásokban gyakran szereplő anyagáramok díjtétel-változását az alábbi táblázatban foglalom össze:
| TERMÉKDÍJKÖTELES ANYAGÁRAM | Díjtétel 2014 (Ft/kg) | Díjtétel 2015 (Ft/kg) |
| Műanyag csomagolószer | 42 | 57 |
| Papír, fa, fém csomagolószer | 20 | 19 |
| Papír csomagolószer egyéni hulladékkezeléssel | 12 | 16 |
| Üveg csomagolószer | 17 | 19 |
| Rétegzett italkarton csomagolószer | 130 (28) | 19 |
| Reklámhordozó papír | 64 | 85 |
| Elektromos, elektronikai berendezések | 50 / 100 | 57 / 114 |
Szépülő fogalmak
Dicséretet (is) érdemel a jogalkotó, mert a gyakorlatban felmerült problémák közül többet is kezel a vonatkozó fogalmak pontosításával. Az új szabályok szerint nem minősül forgalomba hozatalnak a termékdíjraktárból kiszállítás, ha ahhoz nem társul a termék tulajdonjogának átruházása. Ebből következően például egy belföldi vevőhöz kiszállított, ám csak később, a vevő lehívása alapján értékesített készlet után csak az értékesítés időpontjában keletkezhet termékdíj-kötelezettség. 2015-től nem minősül forgalomba hozatalnak az áfa-fizetési kötelezettséggel nem járó apport, a jogutódlással történő megszűnés vagy az üzletág-átruházás keretében történő átadása esetén megvalósuló tulajdonjog-változás sem.
A termékdíjtörvény visszamenőleges hatállyal megállapítja, hogy 2014. január 1-je és február 14-e között is alkalmazandó az a rendelkezés, amely szerint a termékdíjköteles termék alapanyagként történő felhasználása esetén a gyártási folyamat során keletkező gyártási selejt, hulladék nem minősül saját célú felhasználásnak.
A csomagolást végzők e) pont szerinti átvállalása abban az esetben is alkalmazható, ha a csomagolószer vevője bércsomagoltatás keretében hozat létre csomagolást.
Külföldről behozott csomagolás elválasztása esetén 2015-től a termékdíj-kötelezettség keletkezésének időpontja a következő logikai rend szerint határozható meg: Főszabály szerint az elválasztás (kicsomagolás) költségként való elszámolásának napját kell figyelembe venni. Ha ez nem határozható meg, az ügylet teljesítésének a napja irányadó. Ha az előzőek közül egyik sem határozható meg, a csomagolás végleges lebontásának napján keletkezik a kötelezettség.
Bérelj okosan (raklapot)
Újabb szabályok könnyítik a göngyölegbérleti rendszerek működtetését és igénybevételét. A vevő nyilatkozhat arról, hogy a kötelezettől megvásárolt raklapot engedéllyel bíró bérleti rendszer üzemeltetőjeként vásárolja meg [e) pont szerinti nyilatkozat], vagy engedéllyel bíró bérleti rendszer üzemeltetője számára használatra átadja [f) pont szerinti nyilatkozat]. Nem minősül termékdíjköteles saját célú felhasználásnak, ha az újrahasználható raklapot a tulajdonos engedéllyel bíró bérleti rendszer üzemeltetője rendelkezésére bocsátja. A korábban a csomagolást végzőkre érvényes e) pont szerinti átvállalás pedig abban az esetben is alkalmazható, ha az újrahasználható csomagolószer vevője a csomagolószert engedélyezett bérleti rendszer keretében bérbe adja.
Az összeállítást egy új mentesítő szabály bemutatásával zárom. 2015-től nem terheli termékdíj-fizetési kötelezettség azt a kis- vagy mikrovállalkozást, amely a kézműipari szakmák jegyzékébe felvett (ideértve a művészi kézművességet is) tevékenységet végez, és a kötelezettség keletkezését megelőző évben az éves nettó árbevétele (bevétele) nem haladta meg a 600 000 forintot, feltéve, hogy a kézműipari tevékenység keretében előállított áru csomagolására kizárólag természetes anyagból előállított csomagolóeszközt vagy csomagolóanyagot használ. A törvény fogalomhasználata alapján a mentesítés a befizetésre vonatkozik, ebből következően az egyéb kötelezettségek (pl. nyilvántartás vezetése, bejelentés, bevallás) a kézműipari tevékenység végzőjét is terhelik.