A gyakorlatban sokszor találkozunk olyan esettel, amikor különböző eseményeket, az ott felmerülő kiadásokat az adózók reprezentáció címén tüntetik fel könyveikben. Bizonyos esetekben nincs adóhatása, de a társadalmi szervezeteknél, egyesületeknél komoly adóhiány keletkezhet a helytelen kezelés miatt. A következőkben bemutatjuk a reprezentációval és egyéb vendéglátásokkal kapcsolatos adózási tudnivalókat.

Reprezentáció

Az Szja törvény alkalmazásában reprezentációnak a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) minősül. Ha azonban a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható, úgy az említett juttatások nem minősülhetnek reprezentációnak. [Szja tv. 3. § 26.]

A reprezentációra indokot adó alkalmak értelmezése szempontjából a következőket kell figyelembe venni:

Azok a rendezvények, események tartozhatnak ide, amelyek a juttató tevékenységével összefüggő, meghatározott célokra szerveződtek, és jellegük, időtartamuk alapján nem kerülhető el a résztvevők társadalmi normák szerint szokásosan elvárt ellátása. Így tehát nem reprezentációs alkalom a munkahelyi névnapi, nőnapi köszöntés, „újévi koccintás” stb. (ezek ugyanis nem függenek össze a juttató tevékenységével). Ugyanakkor elfogadható alkalmak különösen a piaci szereplők körében az üzleti tárgyalások, közgyűlések, felügyelőbizottsági, igazgatósági ülések, a közintézményeknél az olyan hivatali munkaértekezletek, amelyeken különböző hivatali egységek képviselői vesznek részt, a társintézményekkel folytatott hivatalos egyeztetések, bármely juttató esetében az adott szakmát érintő rendezvények (bemutatók, kiállítások, fogadások, sajtótájékoztatók, kongresszusok, konferenciák, konzultációk, továbbképzések). A reprezentálás tehát akkor felel meg a törvényi fogalmaknak, ha eseményhez, rendezvényhez kötődik, vagyis az olyan „vendéglátás” például, amely a munkavállalók, tagok előírt szokásos munkavégzése közben felmerült igényeket elégíti ki (pl. a napi rendszeres kávézás, étkezés, italautomata-használat), nem értelmezhető reprezentációnak.

Magyarországon állami ünnepnek csak augusztus 20-a számít, egyházi ünnepnek az adott egyház hitélete szerinti ünnep minősül. Ilyen alkalmakkor a reprezentációnak nem kell a juttató tevékenységéhez kötődnie.

Az utazás és a szállás átvállalt költségét az adott hivatali, üzleti stb. eseményhez kapcsoltan csak akkor kell a reprezentációs keret terhére elszámolni, ha az eseményen részt vevő magánszemély vendégként van jelen. Azok esetében, akik a juttatást nyújtó kifizető tevékenységében közreműködőként vesznek részt az adott eseményen, a hivatali üzleti utazásra vonatkozó rendelkezések [Szja tv. 3. § 10–13.; 7. § (1) g); q); r)] alkalmazhatók.

A reprezentációra költött kiadások után összesen 51,17% közterhet (a reprezentációs kiadás 1,19-szerese után 16% szja-t és 27% ehót) kell fizetni, ugyanakkor a társaságiadó-alanyoknál az ilyen címen elszámolt ráfordítás elismert költségnek minősül [Szja tv. 70. § (2); Eho tv. 3. § (1) ba); Tao tv. 3. sz. melléklet B) 16.]. Az adót a juttatás hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és a juttatás hónapját követő hónap 12-éig megfizetni.

Eltérő rendelkezések érvényesek a társadalmi szervezetekre, köztestületekre, egyházi jogi személyekre, alapítványokra. Esetükben a reprezentáció és a minimálbér 25%-ának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok (2015-ben 26 250 Ft) együttes értéke, legfeljebb azonban a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenység érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10%-ának, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétel 10%-ának megfelelő érték adómentes [Szja tv. 70. § (2a)]. Ezeknek a szervezeteknek az adóköteles reprezentáció és üzleti ajándék utáni adót az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként, a következő hónap 12-éig kell bevallaniuk, illetve megfizetniük. [Szja tv. 69. § (5) b)]

Egyéb vendéglátás

A kifizető fizeti a közterheket az általa viselt költségek után az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás juttatása esetén, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet. Ugyanez a szabály vonatkozik azokra az esetekre is, amikor a kifizető egyidejűleg több magánszemély (például dolgozók, üzleti partnerek) számára szervez, olyan ingyenes vagy kedvezményes rendezvényt, eseményt, amely a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul. Ilyen rendezvény lehet például a céges „gulyásparti”, csapatépítő tréning, vagy amikor egy cég ügyfeleit, ügynökeit külföldi túrán látja vendégül. Ez esetben az eseményen a résztvevőknek személyenként 26 250 Ft-ot (a minimálbér 25%-át) meg nem haladó értékű ajándéktárgy is kifizetői közteher mellett adható. [Szja tv. 70. § (3) b)]

Szintén nem minősül reprezentációnak a hivatali utazások alkalmával a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás költségeinek viselése akár a kifizető nevére kiállított éttermi számla utólagos megtérítésével vagy elszámolásra kiadott összeg utólagos, a kifizető nevére kiállított számla elszámolásával történik. [Szja tv. 70. § (1) a)]

Az előzőekben ismertetett kiadások után a társadalmi szervezeteknek, egyesületeknek, alapítványoknak is meg kell fizetniük a közterheket, akkor is, ha az adómentes reprezentációs keretet még nem használták ki.

Adómentes vendéglátások

A céges rendezvényeket érinti az az adómentességi szabály, amely szerint sportrendezvény keretében bármely kifizető bárkinek nyújthat – az utazás és az elszállásolás kivételével – adómentes szolgáltatásokat.

Az Szja tv. 1. sz. mellékletének 8.7. pontja szerint, ha a kifizető az általa fenntartott vagy használt sportlétesítményben szervezett sportrendezvényen nyújt szolgáltatásokat (az utazást, elszállásolást is kivéve), illetve biztosítja az általa fenntartott sportlétesítmény használatát, az emiatt viselt (elszámolt) költségei után nem keletkezik adókötelezettsége. Mindez azt jelenti, hogy amennyiben valamely rendezvényt sportesemény keretében szerveznek, a program során nyújtott szolgáltatások nemcsak a résztvevők, hanem a kifizető szempontjából is adómentesek. Így az is lehetséges például, hogy a cég páholyt bérel a munkatársainak, ügyfeleinek (családtagjaiknak) egy sporteseményre, ahol ingyenes étel- és ital-fogyasztást is biztosít.

Szintén adómentes (nem kell a jövedelem megállapításánál figyelembe venni) a magánszemély által fizetett tagdíjra, hozzájárulásra, felajánlásra tekintettel a vállalkozási tevékenységet nem folytató társadalmi szervezet, köztestület által a magánszemély részére nyújtott szolgáltatást, ha azt a társadalmi szervezet, a köztestület az alapszabálya alapján, a cél szerinti tevékenységével összefüggésben, a rendeltetésszerű joggyakorlás keretében nyújtja. [Szja tv 7. § (1) d)]

Ha valamely helyi vagy nemzetiségi önkormányzat, egyesület, alapítvány, egyházi jogi személy, a lakosság, a közösség széles körét érintő (nem zártkörű), azonos részvételi feltételekkel szervez kulturális, hagyományőrző, sport, szabadidős és más hasonló közösségi rendezvényt, az ott nyújtott szolgáltatás, helyi fogyasztásra juttatott étel, ital, valamint – legfeljebb a rendezvény összes költségének 10%-áig terjedő együttes értékben – résztvevőnként azonos értékben adott ajándék is adómentes. [Szja tv 1. sz. melléklet 8. 35.]