A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok egy gyűjtőfogalom, hiszen négy jogviszonyra, a megbízási jogviszonyra, az egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyra, a választott tisztségviselői jogviszonyra és a felhasználási szerződés alapján történő munkavégzésre vonatkoznak a szabályok. Ebben a bejegyzésben a megbízási jogviszonyt járjuk körül.
A megbízási jogviszony a Ptk. által szabályozott, a megbízó és megbízott között a megbízó által megjelölt cél elérésére, ügyellátásra létesített jogviszony.
Ami a munkaviszonytól alapvetően elhatárolja, az az, hogy a megbízónak a munkáltatónál lényegesen kisebb az utasítási joga. A megbízó meghatározhatja a célt, előírhatja a feladatot, instrukciókat adhat a munkavégzést illetően, de nincs szoros alá- és fölérendeltségi viszony.
Az elhatárolásban segítséget nyújt a 7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelv, amely elsődleges és másodlagos minősítő jegyek alapján tesz különbséget a jogviszonyok között.
A megbízási díj
A megbízott megbízási díjra jogosult.
Mivel a járulékalapot képező jövedelem főszabály szerint megegyezik az Szja törvény szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelemmel, a meghatározásnál az Szja törvényből kell kiindulni.
Az Szja tv. 16. szakasza szerint a megbízás önálló tevékenység, így az adóelőleg-alapot (tehát a járulékalapot képező jövedelmet) a jogszabály 47. §-a alapján határozhatjuk meg.
Alapesetben a bevétel 10%-os költséghányaddal csökkenthető.
A másik lehetőség, hogy a bevétel összegét a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti, de legfeljebb a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezések szerint elismert igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költséggel csökkentjük.
Meddig tart a megbízási jogviszony?
Ami a jogviszony tartamát illeti, amennyiben a biztosítási jogviszony kezdő vagy befejező időpontjának megállapítása hiányában a 8. § alapján nem állapítható meg vagy vitatott, akkor a biztosítás időtartamaként a tevékenység időtartamát, teljesítésére irányuló szerződés esetén a szerződés megkötésétől a teljesítésig eltelt időtartamot, ha sem a tevékenység időtartama, sem a teljesítés időpontja nem állapítható meg, akkor a díj kifizetéséig (esedékességéig) eltelt időtartamot kell figyelembe venni.
Például, ha egy megbízott havi 100 000 Ft-os megbízási díjban részesül, akkor – a 10%-os költséghányadot alapul véve – járulékalapot képező jövedelme 90 000 Ft, ami eléri a minimálbér (266 800 Ft) 30%-át, tehát a biztosítási kötelezettség ezen jogviszony hónapjaiban fennáll.
Például, ha egy 2024. január 13-tól március 22-ig fennálló megbízási jogviszony alapján 180 000 Ft-os megbízási díjat fizetnek ki, akkor
- a járulékalapot képező jövedelem: 180 000 x 90% = 162 200 Ft,
- a jogviszony tartama 19+29+22 = 70 nap,
- a napi összeg pedig 162 200/70 = 2317 Ft, ami alatta marad a minimálbér 30%-a harmincad részének (2668 Ft),
- tehát a biztosítás nem állapítható meg.
Amennyiben a megbízási díj kifizetésére a megbízás teljesítése után kerül sor, előfordulhat, hogy ez az időpont a következő évre esik, ahogy az is gyakori eset, hogy a megbízás tartama több évet érint. Ilyenkor óhatatlanul felmerül a kérdés, miként kell a minimálbér összegét figyelembe venni a biztosítási összeghatár meghatározása során, hiszen ez az érték is évről évre – sőt, akár tárgyéven belül is – változik.
A Tbj. 14.1. pontja szerint minimálbéren a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összegét kell érteni. Így megtörténhet, hogy ugyanazon biztosítási jogviszonyon belül több összeghatárhoz kell viszonyítanunk.
Például, ha egy megbízási jogviszony 2023. november 13-tól 2023. december 23-ig tartott, és ez alapján 110 000 Ft megbízási díjat fizettek ki, akkor az érintett biztosítási kötelezettség a következők szerint alakul:
- a járulékalapot képező jövedelem (10%-os költséghányadot alapul véve): 99 000 Ft,
- a jogviszony tartama: 41 nap, napi összeg: 99 000/41 = 2417 Ft.
Ez az összeg a 2023. évi minimálbér 30%-ának napi összegét (232 000 x 30% = 69 600/30 = 2320 Ft) eléri, de a 2024. évi, 2023. november 30-tól hatályos!) minimálbér 30%-ának napi összegét (266 800 x 30% = 80 040/30 = 2668 Ft) nem. Így az érintettre e jogviszony alapján 2023. november 13-tól november 30-ig kiterjed a biztosítás, míg 2023. december 1-től 23-ig nem.
Ennek megfelelően a 99 000 Ft-ból csak a november hónapra eső járulékalap (2417 x 18 = 43 506 Ft) képez járulékalapot. Ugyanakkor a szociális hozzájárulási adót a 99 000 Ft után kell megfizetni.
Keretszerződés
Amennyiben a megbízási díj kifizetésére havi rendszerességgel kerül sor, de a munkavégzés csak adott napokon áll fenn (keretszerződés), akkor az elszámolás az erre vonatkozó teljesítményigazolások alapján történik. Ebben az esetben kétféle megoldás létezik.
Mindezt lássuk egy oktatási tevékenységre vonatkozó megbízás példáján.
A magállapodás 2024. január 1-től 2024. június 30-ig szól, ami alatt 60 oktatási órát kell az érintettnek meghatározott napokon megtartania, 10 000 Ft-os óradíjjal.
„A” esetben a felek csak a tényleges oktatási napokat veszik alapul, ezekre számfejtik a díjazást, és ennek megfelelően csak ezeken a napokon áll fenn a biztosítási kötelezettség.
„B” esetben viszont abból indulnak ki, hogy a tevékenység – jóllehet az oktatás csak konkrét napokhoz kötődik, de a felkészülés, rendelkezésre állás, hallgatók instruálása, feladatok, dolgozatok javítása – folyamatosnak tekinthető, így a jogviszony tartama január 1-től június 30-ig tartott, és erre az időszakra fizették ki a 600 000 Ft-os megbízási díjat, amelyből származó 540 000 Ft-os jövedelem alapján a biztosítás a teljes időszakban fennállt.
Mindkét „megoldás” helyes, és a körülmények mellett alapvetően a megbízótól függ, hogy melyiket alkalmazzák.
A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok témakörét megtalálja a BÉRSZÁMFEJTŐK KÉZIKÖNYVE című legújabb könyvünkben, amit itt tud megrendelni.