Kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) + Környezetvédelmi termékdíj 2024 (szakkönyv), szerző
Egy konkrét ügylethez abban az esetben kapcsolódik kötelezettség, ha az ügylettel érintett termék EPR-köteles és az ügyletet megvalósító gazdálkodó az EPR-kötelezett. Ennek megfelelően a kötelezettség megállapításához alapvetően a termék és a gazdálkodói státusz vizsgálatára van szükség. Vizsgáljuk tehát meg ezeket!
Díjköteles termékek
Az EPR-rendelet – némiképp félreérthető módon – „körforgásos terméknek” nevezi azt a terméket, amely után EPR-kötelezettség keletkezik. Ez nem jelent semmilyen visszaforgatási, újrahasználati követelményt a termékkel kapcsolatban.
Az EPR-rendelet 1. melléklete alapján EPR-kötelesnek minősülnek az alábbi termékcsoportok:
- csomagolás,
- egyes egyszer használatos és egyéb műanyagtermékek,
- elektromos, elektronikus berendezés,
- elem, akkumulátor,
- gépjármű,
- gumiabroncs,
- irodai papír,
- reklámhordozó papír,
- sütőolaj és -zsír,
- textiltermék,
- bútor fából.
A kötelezettség alanya
A kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) kötelezettsége az EPR-köteles termék gyártóját terheli.
A gyártó fogalmát a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény határozza meg: „termék előállítója, továbbá – ha a terméket nem Magyarország területén állítják elő – az, aki a terméket gazdasági tevékenysége körében Magyarország területén elsőként forgalomba hozza”.
A kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) díjfizetési kötelezettség a körforgásos termék gyártó általi első forgalomba hozatalával keletkezik.
Az EPR-rendelet tekintetében gyártói forgalomba hozatalnak minősül:
- az EPR-köteles termék tulajdonjogának első belföldi – ingyenes vagy visszterhes – átruházása (első belföldi forgalomba hozatal);
- a külföldről elektronikus kereskedelmi szolgáltatásként belföldre, háztartások vagy egyéb felhasználók részére forgalmazott, EPR-köteles termék tulajdonjogának átruházása (külföldi elektronikus kereskedő forgalomba hozatala);
- az EPR-köteles termék saját célú felhasználása (első saját célú felhasználás);
- az EPR-köteles termék belföldre kitárolása egy általános forgalmi adó (áfa) raktárból vagy termékdíj raktárból (adóraktárból kitárolás);
- az EPR-átvállalással beszerzett EPR-köteles termék belföldi forgalomba hozatala (átvállaló belföldi forgalomba hozatala);
- az EPR-nyilatkozattal beszerzett EPR-köteles termék belföldi forgalomba hozatala (nyilatkozó belföldi forgalomba hozatala);
- az EPR-nyilatkozattal beszerzett sütőolaj nem alapanyagként történő felhasználása (sütőolaj eltérő felhasználása nyilatkozattal);
- a fogyasztó számára történő értékesítés helyén megtöltésre tervezett és szánt csomagolószer első belföldi forgalomba hozatala (értékesítés helyén megtöltött csomagolószer).
A fentiek alapján az EPR-kötelezettség alanya általános esetben:
- az első belföldi forgalomba hozó,
- az első saját célú felhasználó.
Az EPR-kötelezettség alanya speciális esetben:
- a külföldi elektronikus kereskedő,
- az áfa-raktárból vagy termékdíj raktárból belföldre kitároló,
- az EPR-nyilatkozatot adó,
- az EPR-átvállaló,
- az értékesítés helyén megtöltött csomagolószer első belföldi forgalomba hozója.
Segítség az EPR-feladatokhoz
A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény megfelelő alkalmazása a gyakorlatban komoly kihívást jelent a sajátos termék-besorolási rendelkezések, a díjcsökkentésre alkalmas stratégiák összetett szabályai, illetve a nyilvántartás és bevallás szigorú követelményei miatt. Ráadásul 2023. július 1-jétől megjelent a fentiekben részletezett új feladatcsomag: a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere.
A legtöbb vállalkozás úgy döntött, hogy összekapcsolja a kiterjesztett gyártói felelősség és a környezetvédelmi termékdíj ügyintézését, ezért kiadónk célja egy olyan szakkönyv létrehozása volt, amelyben Kelemen István termékdíjszakértő szerzőnk együttesen, az azonosságok és eltérések bemutatásával tárgyalja a két összefüggő területet. Az elmúlt évek változásait, piaci tapasztalatait és jogértelmezéseit összegző, számos példával gazdagított szakkönyv pénzügyi vezetőknek, könyvelőknek, és termékdíj-ügyintézőknek nyújt segítséget – kiemelten tárgyalva a csomagolószerekkel és csomagolásokkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítésének gyakorlatát. A könyv részletesen bemutatja a kiterjesztett gyártói felelősséggel kapcsolatos regisztrációs, nyilvántartásba vételi és adatszolgáltatási feladatokat, amelyek teljesítése a hulladékgazdálkodási hatóság felületén a legtöbb pénzügyi ügyintéző számára teljesen új típusú „élménnyel” jár.
A könyv első része bemutatja a termékdíjrendszer és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer általános elemeit, a második rész az egyes termékekre alkalmazott szabályokat tárgyalja, a harmadik fejezet pedig a gyakorlati kötelezettségek legfontosabb tudnivalóit foglalja össze.
A részletes tartalom, illetve a megrendelés itt érhető el.