Kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) + Környezetvédelmi termékdíj 2024 (szakkönyv), szerző
2011 óta a környezetvédelmi termékdíj, 2023-tól a kiterjesztett gyártói felelősség is színesíti a könyvelők amúgy sem unalmas napjait. A legtöbben egy újabb teherként, megtanulandó feladatként tekintenek erre a – most már – két kötelezettségre. Ebben a cikkben megpróbáljuk elérni, hogy a könyvelők-adószakemberek inkább piaci lehetőséget lássanak bennük, amikre érdemes szakosodni, ebbe az irányba is bővíteni a könyvelőirodai szolgáltatáspalettát.
A nyári pihenés mellett ajánlunk tehát egy kétnapos kurzust, amelyet elvégezve állami tanúsítvánnyal igazolt környezetvédelmi termékdíj és EPR referens szaktudást szereznek a hallgatók.
Adó = könyvelő, „nemadó” = bárki más?
Szemben más uniós tagállamokkal, Magyarországon a környezetvédelmi termékdíj adóként lett bevezetve, így minden vonatkozik rá (eljárásrendben, szankciókban stb.), ami az adókra általában. Tehát a NAV-nak kell bevallást benyújtani és a pénzbeli kötelezettségeket teljesíteni.
A termékdíj mellé 2023-tól felzárkózott a kiterjesztett gyártói felelősség, ami mára már lényegében komolyabb költségtényező lett, mint a „nagy testvér”. Viszont a gyártói felelősséget nem az adóstruktúrába helyezték el, hanem a hulladéktörvényünk egy végrehajtási rendeleteként. Tehát az EPR nem adó, az adóhatóságnak nincs köze hozzá, nem vonatkoznak rá az adóeljárási szabályok és szankciók, a hulladékgazdálkodási hatósághoz tartozik.
Ez a kettősség (termékdíj adó, EPR „nemadó”) a legtöbb cég életét megnehezíti, hiszen jó eséllyel aki termékdíjban érintett, az kiterjesztett gyártói felelősségben is. Sokszor más kódokkal, más filozófiával, más felületen kell zsonglőrködnie egy-egy vállalkozásnak. Ha nem is duplázódó az adminisztráció, de sajnos az elmondható, hogy nem túl hatékonyan van kitalálva a rendszer…
A fentiek okán azonban egy könyvelőnek nem jó stratégia azzal kalkulálni, hogy őt a „nemadó” nem érinti, azzal az ügyfél fáradjon egy erre szakosodott tanácsadóhoz.
A „zöldadó” lényege
Bár a legtöbb cég számára egy bosszantó adminisztrációs és befizetési kötelezettség képében jelenik meg a termékdíj és a kiterjesztett gyártói felelősség, valójában mind a kettőnek hulladékgazdálkodási alapjai vannak. Ezt a célt egyfelől uniós jogszabályok keretezik, a másik oldalról pedig ezek hazai megfelelői, különböző kormányrendeletek formájában.
Ezek a kormányrendeletek már az ún. gyártói felelősség elvére épülnek, ami azt jelenti, hogy egy hulladékká váló termék hulladék formában okozott költségeiért, problémáiért felelősséget kell vállalnia annak is, aki annak a terméknek a gyártója, tehát egy bizonyos tagállami piacon első forgalomba hozója. Tehát elsősorban rájuk – az első forgalomba hozókra – rónak a jogszabályok kötelezettségeket, amelyek vagy tevőlegesek (tájékoztatás, visszavétel, terméktervezés stb.) vagy valamilyen pénzügyi módon meg kell váltani, azaz finanszírozni kell a termékekből keletkező hulladék gyűjtését, hasznosítását, ártalmatlanítását.
Minden vállalkozó érthető módon reménykedik abban, hogy az ő tevékenysége nem szennyezi annyira a környezetet, hogy az átlépje azt a bizonyos jogszabályi ingerküszöböt.
Ahhoz, hogy egy cég érintettségét megvizsgáljuk, két fontos kérdésre kell választ találnunk: díjköteles-e az adott termék valamelyik rendszerben, illetve beletartozik-e a körforgásos termékek körébe? (Utóbbi új fogalom.)
Melyek a csak termékdíjköteles termékáramok, amelyek csak a NAV alá tartoznak, az EPR nem érinti őket?
- egyéb műanyag termék (pl. műanyag művirágok),
- egyéb vegyipari termék (pl. kozmetikai és tisztítócikkek),
- kenőolaj.
Mely termékáramok szerepelnek mind a két rendszerben? (Hogy ezek a két rendszerben egymás szinonimái vagy bonyolult fogalmi megközelítések, az más kérdés.)
- akkumulátor,
- csomagolás,
- elektromos-elektronikus berendezés,
- gumiabroncs,
- irodai papír,
- reklámhordozó.
Új termékek – vagy mert új kategóriában kell figyelembe venni őket, vagy olyanok, amelyekkel eddig egyáltalán nem kellett foglalkozni a gyártóknak, importőröknek:
- egyszer használatos műanyag termék,
- elem, lítium-ion akkumulátor,
- fából készült bútor,
- gépjármű,
- sütőolaj, -zsír,
- textiltermék.
Ezek a kiemelt hulladékáramok vagy nagy mennyiségben képződnek, vagy veszélyes hulladékot jelentenek, vagy egy olyan gazdálkodói körre jellemzőek, amelyek a szabályozók kiemelt figyelmét „élvezik”.
Két nap alatt a lényeg – tantermi vagy online kurzus könyvelőknek
A környezetvédelmi termékdíj és kiterjesztett gyártói felelősség témája az elmúlt évek során nem lett kevésbé nyakatekert és nehezen értelmezhető, ezért nagy szükség mutatkozik olyan specialistákra, akik erre a területre szakosodtak. Ennek egyik alapozó lépése lehet kétnapos referens kurzusunk elvégzése.
Azoknál a cégeknél, ahol több termék van, összetettebbek a folyamatok, vagy külső könyvelőként-adószakemberként több, termékdíjban és EPR-ben érintett ügyfélnek igyekeznek segíteni, legalább abban, hogy meghúzzák a vészcsengőt: kell valamit tenni, nos, az ilyen szakemberek ezen a kétnapos képzésen nem csak az jogszabályi alapokkal kerülnek képbe, hanem az adó-/díjfizetési optimalizációs stratégiákkal is.
A két nap alatt az általánostól a speciálisig halad a tematika. Mindig a termékdíj felől fogjuk felépíteni a szabályokat, mivel ez a jóval régebbi rendszer, ezt már többen ismerik valamilyen mélységben.
Ezek olyan adó-, illetve díjnemek, ahol már a „figurák elhelyezése a sakktáblán” is problémát okozhat, mert nagyon sok mindent kell ismernünk a termékekről, és meg kell értenünk, hogy egy-egy termék értékesítési folyamatában melyik szereplőt terhelik a kötelezettségek.
Első nap
Az első nap lényegében ennek meghatározásáról fog szólni: a termékek „helyre rakásáról”, a kötelezetti kör meghatározásáról mind a két jogszabály tekintetében, azaz eljutni arra a szintre, hogy a nap végén bármely hazai vállalkozás bármely termékmozgással járó tevékenységéről magabiztos ítéletet tudjunk mondani, kell-e vele foglalkozni vagy sem. (Nem elhanyagolható szempont, hogy ezzel a hallgatók el fognak jutni egy átlagos hazai adóellenőr és hatósági EPR-ellenőr tudásszintjére. A második napon pedig még bőven lesz lehetőség lekörözni őket…)
Második nap
A második napon a gyakorlati oldallal fogunk foglalkozni:
- Az érintett cégnek mi az a minimum, amit el kell végeznie: milyen hatóságok felé kell jelentkeznie, mit kell nyilvántartani, hogyan kell előkészíteni a rendszeres adatszolgáltatást és azt milyen nyomtatványokon kell teljesíteni.
- Az egyes jogszabályok speciális intézkedéseit is áttekintjük, például hogyan lehet a díjakat átalányban fizetni, átadni másnak a kötelezettséget, valamiféle nyilatkozattal kommunikálni és egyszerűsíteni a dolgunkat, vagy adóraktáron, visszaigénylési eljáráson keresztül visszaszerezni a befizetésünket.
- Átvesszük a minél inkább idő- és költséghatékony felkészülés feladatait az ellenőrzésekre.
Természetesen konzultációs lehetőség is lesz a két nap során, mind tantermi, mind élő/online részvétel mellett. Söralátétnél tehát vastagabb jegyzetfüzettel érdemes készülni, mert ez nem az a kötelezettség, amit egyszerűen letudhatunk. Cserébe egy olyan összetett tudás birtokába kerülnek a résztvevők, amely piacképes, és hatalmas igény mutatkozik rá. Mégis a legtöbb könyvelő elzárkózik tőle, a szaktanácsadók pedig alig győzik a sok munkát. Ezért már másnap forintra válthatók az itt tanultak!
A 2×8 órás kurzus időpontja július 30–31., előadója Kelemen István termékdíj szakértő, vezető tanácsadó.
Jelentkezzen a kétnapos környezetvédelmi termékdíj és EPR referens kurzusra itt!