Az adóhatósági szankciók között régóta fellelhetők olyan nem bírság típusú intézkedések, amik fokozhatják a „feketegazdaság” ellen folytatott küz­delem eredményességét. Az engedély (például adó­szám) nélkül folytatott tevékenységek esetén így például lehetőség nyílik a tevékenység eszközének, illetve az árukészletnek a lefoglalására.

Az intézkedés szorosan összefügg a vonatkozó mulasztási bírság szankcióval, tehát a lefoglalt ér­tékek az ott előírt mulasztási bírság fedezetét képe­zik. Az intézkedés indoka egyértelműen az, hogy a felderített jogsértő (aki egyébként az adózás szem­pontjából eddig is „nem létezőnek”, azaz kontárnak, „fantomcégnek” minősült) legalább a jogerősen ki­szabott bírságot fizesse meg.

Bár az intézkedés jogossága nehezen vitatható, a törvény több garanciális „féket” is megfogalmaz, hogy még a jogszabálysértő személyt se érje arány­talanul nagy kár. Így például nem lehet lefoglalni a romlan­dó árukat, továbbá az élő állatokat.

Tehát ha az adóhatóság a termé­szetes vagy nem természetes személy adó­zó terhére egyéni vállalkozói tevékenység bejelen­téséhez, cégbejegyzéshez kötött tevékenység vagy adóköteles tevékenység adószám hiányában történő végzése miatt mulasztási bírságot szab ki, a bejelen­tés vagy cégbejegyzés nélkül folytatott tevékenység eszközét, termék-előállítás esetén annak eredmé­nyét, az árukészletet a kiszabott bírság összegének mértéké­ig, annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a mu­lasztási bírságot kiszabó határozatban rendelkezik.

Az EKÁER-rendszerbe történő bejelentési kötele­zettség elmulasztása, nem a jogszabályoknak meg­felelő teljesítése esetén kiszabott mulasztási bírság szankcióval összefüggésben az Art. előírja, hogy az igazolatlan eredetűnek minősülő fuvarozott termék a bírság összegének mértékéig lefoglal­ható, melyről a bírságot kiszabó határozatban rendel­kezik az adóhatóság.

A lefoglalásnál két hatósági tanú jelenléte szüksé­ges, az intézkedésről jegyzőkönyvet kell felvenni és határozatot kell hozni. Vagyis az adóhatóság a lefoglalt ingóságot zár alá vehe­ti vagy az adózó költségére elszállíttatja és megőrzi.

Az intézkedést az adóhatóság a bírságot kiszabó határozatával egyidejűleg – esetenként akár a hely­színen is – kihirdetés útján közli az adózóval, és a ha­tározat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végre­hajtható. (Az érintett adózói kör ismeretében nyilván nem lenne értelme a bírságolásról és a lefoglalásról napok vagy hetek múltán határozatot hozni…)

Tehát a NAV a mulasztási bírság kiszabásáról hozott határozatot a jelen lévő adózóval vagy annak jelen lévő képviselőjével, meghatalmazottjával, fog­lalkoztatottjával vagy a termék fuvarozását végző személlyel kihirdetés útján közli. A határozat a közlés időpontjától kezdve fellebbezésre tekintet nélkül vég­rehajtható.

Az adóhatóság a biztosítékként lefoglalt ingósá­gokat a végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint értékesíti, ha az adózó a mulasztási bírságot a hatá­rozat közlésétől számított 15 napon belül nem fizette meg. Az értékesítést követően a lefoglalt vagyon­tárgy ellenértékéből a mulasztási bírság, valamint a meg nem fizetés miatt az értékesítésig felmerült ké­sedelmi pótlék összegét, továbbá a végrehajtás költ­ségeit kell levonni, és csak a fennmaradó összeg jár vissza az adózónak.

További jogkövetkezményekről olvashat Dr. Kovács Ferenc Adóeljárási jogszabályok (Art., Air., Avt.) magyarázata című szakkönyvében.