Április utolsó napjaiban a magyar sajtó és némely hivatalos és félhivatalos honlap sokkolta az adóalanyokat egy, a bérmunkára vonatkozó európai bírósági ítélet közzétételével.
Az ítélet a magyar SMK Kft. ügyében született. Az ítélet értelmében a magyar adóalany által külföldi adóalanynak végzett bérmunka akkor minősül külföldön teljesítettnek, ha a bérmunka eredményeképpen a feldolgozott termék közvetlenül kiszállításra kerül másik tagállamba.
Nagyszámban bizonytalanodtak el a gazdálkodók, hiszen minden szakirodalom azt tartalmazza, hogy a bérmunka teljesítési helyét az Áfa tv. 37. § (1) bekezdése szerint kell meghatározni, amely alapján, ha külföldi a megrendelő, az ügylet Magyarországon nem adózhat, hiszen az ügylet a területi hatályon kívül teljesül a megrendelő gazdasági letelepedésének országában, így az Áfa tv. 2. §-ban foglaltak nem alkalmazandók.
Az ítélet közzététele azért megtévesztő a jelenlegi joggyakorlatra, mivel az ügyet eggyel korábbi szabályozás alapján bírálták el. 2009 végéig a követező módon szabályozta a törvény a bérmunkával kapcsolatos teljesítési helyet:
„42. § (1) A következő szolgáltatások nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik:
c) szakértői értékelés, amely közvetlenül termékre – ide nem értve az ingatlant – irányul;
d) terméken – ide nem értve az ingatlant – végzett munka.”
„45. § (1) A 42. §-tól eltérően, ha a 42. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában említett szolgáltatás igénybevevője a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adóalany, mint ahol azt ténylegesen teljesítik, a 42. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában említett szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye a Közösség azon tagállama, ahol ezzel összefüggésben a 42. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában említett szolgáltatás igénybevevőjét adóalanyként nyilvántartásba vették.
(2) Az (1) bekezdés abban az esetben alkalmazható, ha a 42. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában említett szolgáltatással érintett terméket küldeményként feladják, vagy elfuvarozzák a Közösség azon tagállamából, ahol a 42. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában említett szolgáltatást ténylegesen teljesítették.”
A szabályozás szerint 2009-ig akkor nem kellett felszámítani a bérmunka után adót a magyar adóalanynak, ha az unió tagállami megrendelőjének a bérmunkavégzést követően kiszállította a feldolgozott terméket. Az ítélet ügyben a vita arról szólt, hogy közvetlenül kell kiszállítani a feldolgozást követően a terméket, vagy sem. Bővebben nem fejtem ki a kérdést, mivel gyakorlatilag elévültek azok az időszakok, amelyek a problémakörrel érintettek lehetnek.
Jelenleg ha a magyar adóalany külföldi adóalany részére végez bérmunkát, mindentől függetlenül a megrendelő adóalany gazdasági letelepedése a teljesítési hely, amely ha külföldön van, áfa nem számítandó fel a számlában, a fordított adózás megjegyzés alkalmazandó a bizonylaton.