Fontos változások januártól a Munka törvénykönyvében

Dr. Horváth István munkajog
Szerző: Dr. Horváth István - ügyvéd, munkajogász, tanszékvezető egyetemi docens, ELTE ÁJK Munkajogi Tanszék
Könyvelők Lapja (folyóirat), időszakos szerző
Munka Törvénykönyve 2016 (szakkönyv), társszerző
Előadó (Munkaügy, Munkajog, Munka Törvénykönyve, Közalkalmazotti jogállás)

Cikkünkben ízelítőt találnak az új, 2023. január 1-jétől várható szabályokból, amelyekről részletesen A Munka törvénykönyve magyarázata című könyv új kiadásában olvashatnak majd.

A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége – szorosabb határidő, változó témakörök

A törvényjavaslat átfogóan módosítja a munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó munkaadói tájékoztatási kötelezettséget. Elöljáróban: az Mt.-ben rögzített jelenlegi tizenöt napos homogén tájékoztatási határidő nem felel meg az irányelvben foglaltaknak, annak módosítására van szükség az irányelv alapján. Az írásbeli tájékoztató kötelező elemei kiegészülnek a következő munkafeltételekkel: a munkahely, a munkaviszony kezdete és tartama, a munkaviszony megszüntetésével összefüggő szabályok, a munkaidő-beosztás lehetséges időszaka (a hét napjai, a napi munkaidő lehetséges kezdő és befejező időpontja), a munkáltató képzési politikája, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartama, a munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megillető hatóság. Az előbb írtaknak megfelelően az Mt. 46. § (1) bekezdése szerint a munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított hét napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót

a) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról,

b) a munkaviszony kezdetéről, tartamáról,

c) a munkahelyről,

d) a munkakörbe tartozó feladatokról,

e) a napi munkaidő tartamáról, a hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő- és befejező időpontjáról, a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról, a munkáltató tevékenységének sajátos jellegéről [90. § megszakítás nélküli vagy többműszakos tevékenység és az idénymunka],

f) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés

napjáról,

g) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásról,

h) a szabadságnapok számáról, számítási módjáról és kiadásának szabályairól,

i) a munkaviszony megszüntetésével összefüggő szabályokról, különösen a felmondási idő

megállapításának szabályairól,

j) a munkáltató képzési politikájáról, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható

idő tartamáról,

k) a hatóság megnevezéséről, amely részére a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos

közterhet megfizeti, valamint

l) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e.

Nem terheli a munkáltatót tájékoztatási kötelezettség olyan munkafeltételről, amelyben a felek

írásban kifejezetten megállapodtak. Az előbbi felsorolás e)–i) pontjában előírt tájékoztatás munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésére hivatkozással is megadható [Mt. 46. § (2)–(3) bek.]. A munkáltató a fenti felsorolásban érintett feltételek, továbbá a munkáltató adataiban történt változásról – a hatályos 15 napos határidő helyett – a munkavállalót legkésőbb a változás hatálybalépésének időpontjában írásban tájékoztatja. Nem terheli a munkáltatót tájékoztatási kötelezettség, ha a tájékoztatást a munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésére hivatkozással adta meg [Mt. 46. § (5) bek.]. Az 2019/1152 irányelv alapján a munkáltatónak nem szükséges a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban bekövetkező változásokat folyamatosan nyomon követni, az irányelvi kötelezettség ilyen mértékben nem terheli a munkáltatót.

Munkavállalói kérelem a munkaszerződés módosítására 

A törvényjavaslat a címben jelzett szabályozással kapcsolatban két új rendelkezéssel egészíti ki az Mt.-t. A hatályos szabályozás szerint a munkáltató a munkakörök megjelölésével tájékoztatja a munkavállalókat

a) a teljes vagy részmunkaidős,

b) a távmunkavégzésre irányuló, valamint

c) a határozatlan idejű munkaviszony keretében történő

foglalkoztatás lehetőségéről. [Mt. 61. § (1) bek.]

E rendelkezéshez kapcsolódik az első változás, miszerint a munkavállaló – a munkaviszony első hat hónapját kivéve – kérheti a munkaadói tájékoztatás alapján munkaszerződése módosítását. [Mt. 61. § (2) bek.]

A másik módosulás: a 2019/1158 irányelvben foglaltakat teljesítve az Mt. szerint a munkavállaló gyermeke nyolcéves koráig vagy a gondozást végző munkavállaló – a munkaviszony első hat hónapját kivéve – kérheti

a) a munkavégzési helyének módosítását,

b) a munkarendjének módosítását,

c) távmunkavégzésben való foglalkoztatását, illetve

d) részmunkaidőben való foglalkoztatását. [Mt. 61. § (4) bek.]

Az Mt. módosított szövege szerint a munkavállaló mind a két munkaszerződés-módosítási kérelmét írásban köteles indokolni, megjelölve a változtatás időpontját. A munkavállaló kérelmére a munkáltató tizenöt napon belül írásban nyilatkozik. A kérelem elutasítását a munkáltató köteles megindokolni és a kérelem jogellenes elutasítása vagy a nyilatkozat elmulasztása esetén – a munkavállaló által indított perben – a bíróság a munkáltató hozzájáruló nyilatkozatát pótolja. [Mt. 61. § (5)–(6) bek.]

Munkaadói munkaviszony-megszüntetés – indokolás munkavállalói kérelemre

A törvényjavaslat által megállapított Mt. 64. § (3) bekezdése szerint a munkáltató – a munkavállaló kérelmére – indokolási kötelesség hiányában is megindokolja a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát, ha a munkavállaló hivatkozása szerint a munkaviszony megszüntetésére

a) az 55. § (1) bekezdés l) pontja (gondozás) szerinti munkaidő-kedvezmény,

b) az apasági szabadság,

c) a szülői szabadság,

d) a 128. §-a szerint a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadság igénybevétele, vagy

e) a 61. § (2) és (4) bekezdése szerinti kérelme miatt került sor (munkaszerződés-módosítás – lásd erről az előző belcím alatt írtakat).

A módosítás a 2019/1158 irányelvben és a 2019/1152 irányelvben foglaltak átültetését biztosítja a magyar munkajogi szabályozásba. A 2019/1152 irányelvben foglalt kiszámíthatóbb és biztonságosabb foglalkoztatási forma igénylése miatt történő elbocsátás vagy az ezzel egyenértékű intézkedés esetén a munkavállalónak joga van kérni a kérelme elutasításának megfelelően megalapozott indoklását. A 2019/1158 irányelv értelmében védelem biztosítandó az irányelvben foglalt apasági, szülői vagy gondozói szabadság igénylése, illetve igénybevétele vagy a rugalmas munkafeltételek kérelmezésére vonatkozó jog gyakorlása miatt történő elbocsátás és a munkavállalók elbocsátására irányuló bármiféle előkészület esetére.

A törvényjavaslat indokolása szerint a munkáltató felmondása esetén általános főszabály szerint indokolási kötelezettség áll fenn, így ezekben az esetekben a szabályozás biztosítja a munkaviszony megszüntetésének munkáltató általi indokolását. Azonban bizonyos esetekben (így a próbaidő időtartama alatt, a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló, illetve a vezető állású munkavállaló esetében) a munkáltatót felmondása esetén nem terheli indokolási kötelezettség. Ez utóbbi esetkörökben is biztosítani szükséges tehát az irányelvekben foglalt védelmet. Az előzőekben foglaltak biztosítása érdekében a munkáltató – a munkavállaló kérelmére – indokolási kötelesség hiányában is megindokolja a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát az Mt. fent idézett 64. § (3) bekezdése szerinti esetekben. A törvényjavaslat szerinti garanciális szabály, hogy a munkavállaló a munkáltató által tett jognyilatkozat indokolását annak közlésétől számított tizenöt napon belül írásban kérheti. A munkáltató az Mt. 64. § (4) bekezdése szerint az indokolást a kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban közli.