Cikkünkben ízelítőt találnak az új, 2023. január 1-jétől várható szabályokból, amelyekről részletesen A Munka törvénykönyve magyarázata című könyv új kiadásában olvashatnak majd.
A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége – szorosabb határidő, változó témakörök
A törvényjavaslat átfogóan módosítja a munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó munkaadói tájékoztatási kötelezettséget. Elöljáróban: az Mt.-ben rögzített jelenlegi tizenöt napos homogén tájékoztatási határidő nem felel meg az irányelvben foglaltaknak, annak módosítására van szükség az irányelv alapján. Az írásbeli tájékoztató kötelező elemei kiegészülnek a következő munkafeltételekkel: a munkahely, a munkaviszony kezdete és tartama, a munkaviszony megszüntetésével összefüggő szabályok, a munkaidő-beosztás lehetséges időszaka (a hét napjai, a napi munkaidő lehetséges kezdő és befejező időpontja), a munkáltató képzési politikája, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartama, a munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megillető hatóság. Az előbb írtaknak megfelelően az Mt. 46. § (1) bekezdése szerint a munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított hét napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót
a) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról,
b) a munkaviszony kezdetéről, tartamáról,
c) a munkahelyről,
d) a munkakörbe tartozó feladatokról,
e) a napi munkaidő tartamáról, a hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő- és befejező időpontjáról, a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról, a munkáltató tevékenységének sajátos jellegéről [90. § megszakítás nélküli vagy többműszakos tevékenység és az idénymunka],
f) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés
napjáról,
g) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásról,
h) a szabadságnapok számáról, számítási módjáról és kiadásának szabályairól,
i) a munkaviszony megszüntetésével összefüggő szabályokról, különösen a felmondási idő
megállapításának szabályairól,
j) a munkáltató képzési politikájáról, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható
idő tartamáról,
k) a hatóság megnevezéséről, amely részére a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos
közterhet megfizeti, valamint
l) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e.
Nem terheli a munkáltatót tájékoztatási kötelezettség olyan munkafeltételről, amelyben a felek
írásban kifejezetten megállapodtak. Az előbbi felsorolás e)–i) pontjában előírt tájékoztatás munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésére hivatkozással is megadható [Mt. 46. § (2)–(3) bek.]. A munkáltató a fenti felsorolásban érintett feltételek, továbbá a munkáltató adataiban történt változásról – a hatályos 15 napos határidő helyett – a munkavállalót legkésőbb a változás hatálybalépésének időpontjában írásban tájékoztatja. Nem terheli a munkáltatót tájékoztatási kötelezettség, ha a tájékoztatást a munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésére hivatkozással adta meg [Mt. 46. § (5) bek.]. Az 2019/1152 irányelv alapján a munkáltatónak nem szükséges a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban bekövetkező változásokat folyamatosan nyomon követni, az irányelvi kötelezettség ilyen mértékben nem terheli a munkáltatót.
Munkavállalói kérelem a munkaszerződés módosítására
A törvényjavaslat a címben jelzett szabályozással kapcsolatban két új rendelkezéssel egészíti ki az Mt.-t. A hatályos szabályozás szerint a munkáltató a munkakörök megjelölésével tájékoztatja a munkavállalókat
a) a teljes vagy részmunkaidős,
b) a távmunkavégzésre irányuló, valamint
c) a határozatlan idejű munkaviszony keretében történő
foglalkoztatás lehetőségéről. [Mt. 61. § (1) bek.]
E rendelkezéshez kapcsolódik az első változás, miszerint a munkavállaló – a munkaviszony első hat hónapját kivéve – kérheti a munkaadói tájékoztatás alapján munkaszerződése módosítását. [Mt. 61. § (2) bek.]
A másik módosulás: a 2019/1158 irányelvben foglaltakat teljesítve az Mt. szerint a munkavállaló gyermeke nyolcéves koráig vagy a gondozást végző munkavállaló – a munkaviszony első hat hónapját kivéve – kérheti
a) a munkavégzési helyének módosítását,
b) a munkarendjének módosítását,
c) távmunkavégzésben való foglalkoztatását, illetve
d) részmunkaidőben való foglalkoztatását. [Mt. 61. § (4) bek.]
Az Mt. módosított szövege szerint a munkavállaló mind a két munkaszerződés-módosítási kérelmét írásban köteles indokolni, megjelölve a változtatás időpontját. A munkavállaló kérelmére a munkáltató tizenöt napon belül írásban nyilatkozik. A kérelem elutasítását a munkáltató köteles megindokolni és a kérelem jogellenes elutasítása vagy a nyilatkozat elmulasztása esetén – a munkavállaló által indított perben – a bíróság a munkáltató hozzájáruló nyilatkozatát pótolja. [Mt. 61. § (5)–(6) bek.]
Munkaadói munkaviszony-megszüntetés – indokolás munkavállalói kérelemre
A törvényjavaslat által megállapított Mt. 64. § (3) bekezdése szerint a munkáltató – a munkavállaló kérelmére – indokolási kötelesség hiányában is megindokolja a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát, ha a munkavállaló hivatkozása szerint a munkaviszony megszüntetésére
a) az 55. § (1) bekezdés l) pontja (gondozás) szerinti munkaidő-kedvezmény,
b) az apasági szabadság,
c) a szülői szabadság,
d) a 128. §-a szerint a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadság igénybevétele, vagy
e) a 61. § (2) és (4) bekezdése szerinti kérelme miatt került sor (munkaszerződés-módosítás – lásd erről az előző belcím alatt írtakat).
A módosítás a 2019/1158 irányelvben és a 2019/1152 irányelvben foglaltak átültetését biztosítja a magyar munkajogi szabályozásba. A 2019/1152 irányelvben foglalt kiszámíthatóbb és biztonságosabb foglalkoztatási forma igénylése miatt történő elbocsátás vagy az ezzel egyenértékű intézkedés esetén a munkavállalónak joga van kérni a kérelme elutasításának megfelelően megalapozott indoklását. A 2019/1158 irányelv értelmében védelem biztosítandó az irányelvben foglalt apasági, szülői vagy gondozói szabadság igénylése, illetve igénybevétele vagy a rugalmas munkafeltételek kérelmezésére vonatkozó jog gyakorlása miatt történő elbocsátás és a munkavállalók elbocsátására irányuló bármiféle előkészület esetére.
A törvényjavaslat indokolása szerint a munkáltató felmondása esetén általános főszabály szerint indokolási kötelezettség áll fenn, így ezekben az esetekben a szabályozás biztosítja a munkaviszony megszüntetésének munkáltató általi indokolását. Azonban bizonyos esetekben (így a próbaidő időtartama alatt, a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló, illetve a vezető állású munkavállaló esetében) a munkáltatót felmondása esetén nem terheli indokolási kötelezettség. Ez utóbbi esetkörökben is biztosítani szükséges tehát az irányelvekben foglalt védelmet. Az előzőekben foglaltak biztosítása érdekében a munkáltató – a munkavállaló kérelmére – indokolási kötelesség hiányában is megindokolja a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát az Mt. fent idézett 64. § (3) bekezdése szerinti esetekben. A törvényjavaslat szerinti garanciális szabály, hogy a munkavállaló a munkáltató által tett jognyilatkozat indokolását annak közlésétől számított tizenöt napon belül írásban kérheti. A munkáltató az Mt. 64. § (4) bekezdése szerint az indokolást a kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban közli.