Az iskolakezdés előtt számos társaság nyújtott támogatást valamilyen formában a dolgozók gyermekei számára, hogy örömtelibbé varázsolják az iskolakezdést a gyermekeknek, és egyben enyhítsék az iskolakezdés anyagi terhét a szülők oldaláról. Emellett a felnőttek képzésével összefüggésben is döntést kell hozni, hogy az alkalmazottak, tagok közül kit, milyen formában és mértékben tud támogatni a rendelkezésre álló oktatási keret terhére.
Adókötelezettség fő megközelítés szerint a jövedelmet szerző magánszemélynél keletkezik, kivéve, ha a törvényben ettől eltérő rendelkezést találunk. A munkavállaló, megbízási jogviszonyban dolgozó részére nyújtott iskoláztatási támogatás jogviszonyra tekintettel megszerzett jövedelemnek, azaz nem önálló vagy önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. A dolgozó gyermeke részére adott juttatás egyéb jövedelemként adózhat, vagy úgy tekintek a juttatásra, mint a szülő és a juttató között fennálló jogviszonyra tekintettel adott vagyoni értékre, azaz a szülő tevékenységből származó jövedelmeként kell számfejteni a juttatást. Ez alól kivételt jelentenek azok a juttatások, melyek után az adót a kifizetőnek kell megfizetnie, mely az iskolakezdéssel összefüggésben lehet:
- csekély értékű ajándék: személyenként legfeljebb évi egy alkalommal a minimálbér 10%-át meg nem haladó értékben adható. A juttatónak 1,18-as adóalapra számítva 15% szja és 15,5% szocho kötelezettsége keletkezik a juttatás hónapját követő hó 12-én. [Szja tv. 70. § (6) bekezdés a) pontja]
- rendezvény keretében adott ajándéktárgy: amikor a kifizető nagyobb értékű iskolakezdési ajándékot ad, de az ajándék átadása vendéglátással esetleg szórakoztató programokkal egybekötött rendezvény keretében valósul meg, akkor az ajándék egyes meghatározott juttatásnak minősül, feltéve, hogy az ajándéktárgy értéke nem haladja meg a minimálbér 25%-át, azaz legfeljebb 41 850 Ft-ot. [Szja tv. 70. § (6) bekezdésének b) pontja]
Gyermek tandíjának kifizetése
Erre általában akkor kerül sor, ha egy családi vállalkozás finanszírozza a munkavállaló/tag gyermekének továbbtanulását, vagy a munkavállaló külföldi társasággal áll jogviszonyban, Magyarországon kiküldetésben dolgozik és az „expat” juttatási szabályzat alapján a magyar társaság fizeti a gyermek iskolai tandíját.
A családi vállalkozásnál a családtag részére adott vagyoni érték a szülőnél munka-, illetve tagi jogviszonyra tekintettel megszerzett jövedelemnek minősül. Abban az esetben, ha támogatási megállapodást köt a társaság a gyermekkel, akkor a tandíj összege egyéb összevonás alá eső jövedelemnek minősül, mivel jogviszony nem jön létre.
A két megközelítés közötti különbség a 18,5% járulék, mely jogviszonyban álló személynél fizetendő. A céget terhelő adók azonosak akár jogviszonyra tekintettel, akár egyéb jövedelemként kezeljük a támogatást; a kifizetőnek 15,5% szocho-t és 1,5% szakho-t is kell fizetni.
Külföldi cég kiküldetésében Magyarországon dolgozó külföldi munkavállaló gyermekének tandíja mint üzleti utazáson adott más szolgáltatás természetbeni juttatásnak minősülhet. [Szja tv. 70. § (1) bekezdés a) pontja]
Munkavállalók, tagok részére finanszírozott oktatás
Az Szja törvény adókötelezettség tekintetében megkülönbözteti az iskolarendszerű és a nem iskolarendszerű képzéseket. Az adókötelezettség meghatározásánál továbbá jelentőséggel bír, hogy a képzésben részesülő személy milyen jogviszonyban áll a képzési költségeket viselő társasággal, továbbá nem iskolarendszerű képzéseknél vizsgálni szükséges, hogy a képzés a munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez vagy inkább a magánszemély személyes céljainak eléréséhez szükséges:
- Iskolarendszerű képzés: amelynek résztvevői a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állnak. Továbbá az a külföldi képzés is iskolarendszerűnek tekintendő, amely államilag elismert oktatási célú intézményben folytatott teljes idejű, alapfokú, középfokú vagy érettségi végzettséget adó képzés, vagy államilag elismert felsőoktatási intézményben folyó, felsőfokú végzettséget adó képzés is függetlenül a hallgatói jogviszonytól. [Szja tv. 3. § 87. pont]. Az iskolarendszerű képzéshez nyújtott mindennemű támogatás a kifizető által közvetlenül vagy közvetve viselt költség, jogviszonyból származó jövedelemnek minősül. Ezen jövedelmekből a kifizetőnek le kell vonnia a 15% szja-t és az egyéni járulékokat, valamint meg kell fizetni a munkáltatót terhelő 15,5% szocho, és a 1,5% szakho összegét is.
- Nem iskolarendszerű képzés: adómentesen finanszírozható, ha a magánszemély nem áll a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban, továbbá a képzés a tevékenység végzéséhez szükséges ismeretek megszerzését célozza. [Szja tv. 4. § (2a) bekezdése]
Abban az esetben, ha a képzés nem a társaság székhelyén valósul meg, hanem az oktatást végző cégnél, legyen az belföldön vagy külföldön, az oktatás egyben üzleti utazásnak is tekintendő. Az utazás költsége és a szállásra fordított összeg is adómentesen elszámolható [Szja tv. 7. § (1) bekezdés g) és q) pontjai]. Továbbá egyes meghatározott juttatásnak minősül a kiküldetés során nyújtott étkezés és más szolgáltatás ellenértéke, mely után 1,18-as adóalapra a kifizetőnek kell a 15% szja-t és a 15,5% szocho-t megfizetni. [Szja tv. 70. § (1) bekezdés a) pontja]
Amennyiben a különféle képzések adózásáról szeretne részletesebb információt, vagy érdekli, hogy a dolgozó külföldi képzésével összefüggésben milyen adózási szabályokra kell figyelni, ajánlom figyelmébe az ADÓZÁS/SZÁMVITEL lapban a közeljövőben megjelenő írásunkat, valamint a TB, HR, BÉRSZÁMFEJTÉS 2021-2022 előadásainkat, melyek során konkrét kérdéseire is válaszolunk.