A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a napokban több ezer cég ügyfélkapus postaládájába csúsztatott figyelmeztető levelet, amelyben a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos bejelentés és bevallás elmulasztását valószínűsíti az adott adóalanynál. Cikkünk szakértői magyarázat mindazok számára, akik szeretnék elkerülni, hogy a könnyed hangvételű megrovás hadiállapottá fejlődjön.
Kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) + Környezetvédelmi termékdíj 2024 (szakkönyv), szerző
A környezetvédelmi termékdíjról néhány mondatban
Tekintettel arra, hogy az adóhatósági kampány célcsoportja a termékdíjat nem bevallók köre, nem kerülhetjük el az adónem rövid bemutatását. A környezetvédelmi termékdíj a használatukat követően nagy mennyiségben hulladékká váló, illetve veszélyes hulladékká váló termékek forgalmazásához, felhasználásához kapcsolódik. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény vámtarifaszámok szerint az alábbi csoportokba osztályozza a termékdíjköteles termékeket:
- akkumulátor (ide nem értve az elemeket),
- csomagolószer (a termékkel közvetlenül érintkező csomagolóeszközöktől egészen a göngyölegekig),
- egyéb kőolajtermék (kenőolajok, kivéve a kenőzsírokat),
- egyéb műanyag termék (pl. műanyag művirág),
- egyéb vegyipari termék (pl. szappan, szerves felületaktív anyag, mosószer, kozmetikai cikkek),
- elektromos, elektronikai berendezés (ipari felhasználás esetén is),
- gumiabroncs (gépjármű részeként is),
- irodai papír (pl. fénymásolópapír, nyomtatópapír, jegyzetfüzet, írótömb, iratrendező),
- reklámhordozó papír (pl. katalógus, prospektus, reklámújság).
A termékdíj-kötelezettség lényegében mindig a fenti termékek belföldi gyártóját vagy importőrét, Közösségen belüli behozóját terheli. A kötelezettség minimális mennyiségű behozatal és alkalmi külföldi beszerzés esetén is fennáll.
Mi történt októberben?
Az adóhatóság – feltehetőleg az EKÁER-hez kapcsolódóan rendelkezésre álló adatok elemzésével – felmérte azoknak a vállalkozásoknak a körét, amelyek 2015-ben olyan terméket szállítottak be külföldről, amely vámtarifaszáma alapján termékdíjköteles lehet. Az adóhatóság felhívta az érintetteket a „nyilvántartások felülvizsgálatára” és az elmulasztott kötelezettségek „mielőbbi pótlására”. Ha a címzett úgy ítéli meg, hogy nem terheli kötelezettség, az adóhatóság adategyeztetés céljából kapcsolatfelvételt kér.
A behozó lehetséges mentesülésének esetei
A hatósági felhívás feltételes módban fogalmaz a mulasztásokat illetően, ami indokolt is, tekintve, hogy kizárólag az EKÁER-adatok alapján nem jelenthető ki 100%-osan a mulasztás ténye. Összegyűjtöttem néhány esetet, amelyben az első ránézésre termékdíjköteles ügylet nem keletkeztet kötelezettséget:
- A külföldről beszállított termék után nincs kötelezettség, ha a szállító az első belföldi forgalomba hozó (a termékdíjtörvény szerinti belföldi forgalomba hozatal megvalósulhat magyar adószámmal számlázó külföldi cég esetében is).
- Nem kell bevallást benyújtani, ha a külföldről beszerzett terméket változatlan formában külföldre szállítják (és a kiszállítást szállítólevél vagy a külföldi fél átvevői nyilatkozata igazolja). Hasonlóan mentesül az az alapanyag, amelyet a vállalkozás egy exportkésztermék előállításához használ fel.
- Nem válhat kötelezetté a behozó (a csomagolás tekintetében), ha az árut csomagolás nélkül vagy nem termékdíjköteles csomagolásban (pl. 300 liter felett műanyagtartály, fémkonténer) szerzi be.
- Nincs kötelezettség a behozott áru göngyölege (újrahasználható csomagolószer) után, ha a cég megfelelő nyilvántartással alátámasztja, hogy a csomagolószer 365 napon belül visszakerül külföldre.
- Nem termékdíjköteles elektromos, elektronikai termék egy gép, berendezés, ha vámtarifaszáma szerepel a termékdíjról szóló törvényben, azonban nem árammal működik.
A kötelezettség pótlásához kapcsolódó feladatok
A fenti mentő körülmények ellenére biztos, hogy a felhívás az esetek többségében valós mulasztásra mutat rá, ezért elkerülhetetlen a nyilvántartási és bevallási sorok rendezése. Vázlatszerűen felsorolom a teendők javasolt rendjét, amely első ránézésre „vért, erőfeszítést, verítéket és könnyeket” ígér – különösen, ha több év számlaforgalmát kell átnézni. Ugyanakkor a múlt feldolgozásának tapasztalatával felvértezve általában már kialakítható egy áttekinthető, kevés munkával járó nyilvántartási rendszer, amely alkalmas a jövőbeni behozatalok kezelésére.
- A mulasztással érintett időszak meghatározása: Bár az adóhatóság üzenetében – az EKÁER-adatforrás miatt – csak a 2015. év szerepel, az általános adózási szabályok szerinti elévülési időn belül bármely korábbi év „nyitott” az ellenőrzés szempontjából. Az adóhatóság adózási szerve által minden adónemre kiterjedő vizsgálattal lezárt időszakok környezetvédelmi termékdíj szempontjából is lezártnak minősülnek.
- A külföldi szállítók kiszűrése: a számlán feltüntetett adószám szerint.
- A termékek besorolása a vámtarifaszám alapján, a lehetséges kivételek vizsgálata: A termékdíjtörvény mellékletében „ex.” jelzéssel ellátott vámtarifaszámok esetében vizsgálni kell a megnevezésnek és a termékáram fogalmának való megfelelést.
- A csomagolás tömegének, anyag szerinti összetételének megállapítása: Az adatforrás lehet a szállítólevél, a külföldi partner adatbázisa, ezek hiányában mérés, végső esetben becslés.
- A nyilvántartás elkészítése, összesítése a 343/2011. Korm. rendelet 5. mellékletének megfelelő tartalommal
- Bejelentés (TKORNY nyomtatvány) és pótbevallás (az adott év KTBEV nyomtatványa): Ha a pótlás 2012 előtti időszakot érint, akkor külön bejelentésre van szükség az adott év „BEJ” nyomtatványán.