Táppénz

Táppénzre jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és a Tbj. szerint meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett – 2023-ben ez 18,5%.

A táppénzre való jogosultság idejét befolyásolja

• a keresőképtelenség ideje,
• a folyamatos biztosításban töltött idő, valamint
• a táppénzelőzmény.

Táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség idejére jár, legfeljebb azonban a táppénzre való jogosultság első napját közvetlenül megelőző folyamatos biztosítási időszak alatt a Tbj. 6. §-ában meghatározott biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra, de legfeljebb egy évre.

A táppénzre való jogosultságot nem csak a folyamatos biztosításban töltött idő befolyásolja, hanem a táppénzelőzmény is: vagyis ha a táppénzre való jogosultság első napját közvetlenül megelőző egy éven belül a jogosult már táppénzben részesült, akkor ennek időtartamát az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának időtartamába be kell számítani.

A táppénz minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is.

A keresőképtelenség orvosszakmai fogalom, emellett jogi fogalom is. Jogilag a keresőképtelenség abban az esetben áll fenn, ha a biztosítottnak keresőképessége esetén fennállna a munkavégzési kötelezettsége.

A fent leírtak kizárólag csak a táppénzre való jogosultság megállapításakor vizsgálandóak, a további folyamatos keresőképtelenséget igazoló orvosi igazolás elbírálása esetén már nem, mert érvényesül az a szabály, hogy a táppénz minden naptári napra jár, ideértve a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is.

Töredéknapra járó táppénz

A táppénzre való jogosultság meghatározásakor előfordul, hogy a biztosított a keresőképtelenség első napján részben munkát végzett, míg a le nem dolgozott időre táppénzre válik jogosulttá. A töredéknapra kapott táppénz egy későbbi ellátás iránti kérelem naptári napi alapjának a meghatározásakor osztószámként nem vehető figyelembe, vagyis az egész nap táppénzes napnak minősül.

Örökbefogadói díj

2020. január 1-jétől bevezetésre került egy új pénzbeli ellátás, az örökbefogadói díj.

Örökbefogadói díjra az a biztosított jogosult, aki 2. életévét, illetve ikergyermekek esetén a 3. életévüket betöltött gyermeket/gyermekeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vesz, feltéve, hogy a gyermek/gyermekek nevelésbe vételének napját megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket/gyermekeket a gondozásba vétel időpontját megelőzően nem neveli legalább egy éve folyamatosan a háztartásában.

Az igény visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra érvényesíthető. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani.

Ha a pénzbeli ellátás, illetve a baleseti táppénz iránti kérelem elbírálására indított eljárás olyan előkérdéstől függ, amely más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el az eljárás,

• a kérelem visszautasításra, vagy
• az eljárás megszüntetésre

kerül, akkor

• az általános (6 hónap) ügyintézési határidőn túl,
• az előkérdés elbírálásában hozott döntés véglegessé válásának napjától számított 6 hónapon belül

ismételten benyújtott kérelmeket (pénzbeli ellátás, baleseti táppénz) határidőben benyújtott kérelemnek kell tekinteni, és érdemben el kell bírálni.

Az ismételten benyújtott kérelem érdemi elbírálásának az első kérelem visszautasításáról vagy az eljárás megszüntetéséről szóló végzés véglegessé válását követő 5 éven belül van helye.

[A témáról részletesebben olvashat a Pénzbeli ellátások 2023. július 1-től című friss szakkönyvünkben.]