A promóciók és marketingakciók adózása igen szerteágazó terület, amihez elengedhetetlen a jogszabályi környezet ismerete, amelyet az erről szóló előadásokon mindig részletesen végigveszünk. Ezeken a napokon a leggyakrabban előforduló üzletpolitikai célú marketingcélokat segítő juttatások adózását foglaljuk össze az Szja törvény idevonatkozó rendelkezései alapján. Mielőtt az egyes juttatásokra térek, fontos megemlíteni, hogy az Szja törvény szabályait abban az esetben kell alkalmazni, amikor a juttatásban magánszemély részesül, azaz a vásárlásról szóló számla a magánszemély és nem a cég nevére szól.
Adómentes üzletpolitikai célú juttatások
A forgalomnövekedést ösztönző juttatások közül a legnépszerűbbek az úgynevezett üzletpolitikai célú akciók, melyek többnyire szja-kötelezettség nélkül lebonyolíthatóak. Az idevonatkozó keretszabály az Szja tv. 1. sz. mellékletének 8.14 pontjánál található:
A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes a kifizető, kifizetőnek nem minősülő külföldi személy által üzletpolitikai (reklám) céllal magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampány keretében, a juttatás feltételének – ha az nem vetélkedő, nem verseny és nem a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó sorsolás eredménye – megfelelő magánszemély számára adott
- árengedmény;
- visszatérítés vagy áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó más kedvezmény, ideértve, ha az – megjelenési formájától függetlenül – árura vagy szolgáltatásra váltható érték;
- üzleti forgalmának növelése érdekében valamely termék megismertetése céljából adott áruminta azzal, hogy árumintának minősül a képviselt termék olyan jellemző kisebb része vagy mennyisége, amely kizárólag a képviselt termék bemutatására szolgál, és amely fizikai állapotánál, vagyoni értékénél fogva tartós használatra és más cél elérésére nem alkalmas.
Ez az adómentes rendelkezés egyaránt vonatkozik a kifizetőre és kifizetőnek nem minősülő külföldi személyre is az ajándék értékére vonatkozó korlátozás nélkül. A kifizető fogalmát az Art. értelmező rendelkezései között találjuk meg. [Art 7. § 31. pont]
A reklám célból adott ajándékok igen sokszínűek. A kisebb értéket képviselő szóróajándékoktól a nagyobb értékkel bíró belföldi és külföldi utazásokig szinte bármi adható. Az adókötelezettség megítélését a juttatás értéke nem befolyásolja, kivéve, ha a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme megállapítható.
Adóköteles juttatások
Nem minősül adómentes marketingakciónak az a juttatás, ami vetélkedő, verseny díja, illetve a szerencsejátékokról szóló törvény hatálya alá tartozó sorsolás eredménye. Továbbá nem mentes az adó alól az üzleti szakmai kapcsolatok keretében adott ajándék sem, ha az nem áruminta vagy sportrendezvényre, kulturális intézménybe szóló belépő.
A marketingcélból adott adóköteles juttatásokra a nyereményekre, valamint az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (Szj. tv) módosította az ajándéksorsolásra vonatkozó szabályokat, és 2023. január 1-jétől kikerült az ajándéksorsolás kategória a törvény hatálya alól.
2023. január 1. napján a szerencsejáték-felügyeleti hatóság megszüntette a 2023. január 1-jét megelőzően bejelentett és 2022. december 31-ét követő ajándéksorsoláshoz kapcsolódó sorsolási eseményre vonatkozó eljárásokat. Ennek következtében szükségessé vált az Szja törvény idevonatkozó rendelkezésének jogharmonizálása oly módon, hogy 2023. január 1-től nem tartozik az adóköteles nyeremény fogalmába az ajándéksorsolás címén kapott adóköteles bevétel. Így az adóköteles ajándéksorsolásból származó adóköteles jövedelem után a kifizetőt terheli az adókötelezettség az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó előírások szerint. Ez a módosítás hatással bír a vásárláshoz kapcsolódó ajándéksorsolás keretében megszerzett vagyontárgy, szolgáltatás adómentes kezelésére is, hiszen az „nem a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó sorsolás eredménye”.
A nyereményből származó jövedelmekre vonatkozó szabályok az irányadók a bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett vetélkedőn, versenyen nyert díj adózására, feltéve, hogy a nyeremény nem pénz, hanem például okostelefon, laptop, éttermi, szállodai vendéglátás, de lehet utalvány vagy akár bankkártya is [Szja tv. 76. § (5) bekezdés]. Ez esetben a szervezőnek a 1,18-as adóalap után csak 15% szja-kötelezettsége keletkezik és nem kell szochót fizetni.
Amikor az üzletpolitikai, reklámcélú juttatás nem adómentes, nem minősül ületi ajándéknak és nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá, akkor az egyes meghatározott juttatásra vonatkozó szabályok az irányadók. Idetartozik például az a promóciós játék, amikor a juttatás nem vásárláshoz kapcsolódik, hanem a promóció a cég vagy egy termék, szolgáltatás népszerűsítését szolgálja. [Szja tv. 70. § (6) bekezdés d) pontja]
Abban az esetben, ha a juttatás adóköteles, de a juttató az Art. értelmében nem minősül kifizetőnek, mert például az ajándék egy külföldi társaságtól érkezik, akkor az ajándékban részesülő magánszemélynek kell az adót megfizetnie. Ekkor a jövedelem egyéb jövedelem kategóriába tartozik mely után 15% szja- és 13% szocho-fizetési kötelezettsége keletkezik a magánszemélynek. A juttatás negyedévét követő hó 12-ig adóelőleget kell fizetni a bevétel 89%-a után – mivel a szochót a magánszemélynek kell megfizetnie –, és a külföldről postázott jövedelmet az adóbevallásban is fel kell tüntetni. Nem kell adót fizetni, ha a külföldről kapott juttatás üzleti ajándéknak minősül.