Könyvelők Lapja (folyóirat), időszakos szerző
Munka Törvénykönyve 2016 (szakkönyv), társszerző
Előadó (Munkaügy, Munkajog, Munka Törvénykönyve, Közalkalmazotti jogállás)
Mt. 46. § (1) A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót…
- a) a napi munkaidőről,
- b) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról,
- c) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,
- d) a munkakörbe tartozó feladatokról,
- e) a rendes szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint
- f) a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól,
továbbá
- g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint
- h) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról
(2) Az (1) bekezdés a)–c), és e)–f) pontjában előírt tájékoztatás munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésére történő hivatkozással is megadható.
(3) Ha a munkaviszony tizenöt nap eltelte előtt megszűnik, a munkáltató az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét a 80. § (2) bekezdésében meghatározott időpontban köteles teljesíteni.
(4) A munkáltató megnevezésének, lényeges adatainak, továbbá az (1) bekezdésben meghatározottak változásáról a munkavállalót a változást követő tizenöt napon belül írásban tájékoztatni kell.
(5) Nem terheli a munkáltatót a tájékoztatási kötelezettség – az (1) bekezdés h) pontját kivéve
–, ha a munkaszerződés alapján
- a) a munkaviszony tartama az egy hónapot, vagy
- b) a munkaidő a heti nyolc órát nem haladja meg.
Miről kell tájékoztatni az „új belépőket”?
A munkáltatónak a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül kell írásba foglaltan a 46. § (1) bekezdésében foglalt feltételekről tájékoztatást adni a munkavállaló részére. Ennek közlését – figyelemmel arra, hogy minderre a munkaügyi ellenőrzés hatálya kiterjed – célszerű írásban is rögzíteni, a tájékoztatás egy példányát „átvetetni” a munkavállalóval. A munkakörbe tartozó feladatok, a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozása és a munkáltatói jogkör gyakorlójáról szóló tájékoztatás kivételével a tájékoztatási kötelezettség a munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésére történő hivatkozással is megadható (pl. az Mt., illetőleg a kollektív szerződés érintett szakaszaira, pontjaira történő utalással). Az ítélkezési gyakorlat szerint az alapbér és a rendkívüli munkavégzés (túlmunka) ellenértékének összegét a munkavállalóval külön-külön megállapíthatóan kell közölni [BH2008. 343.].
Ha a munkaviszony tizenöt nap eltelte előtt megszűnik, a munkáltató a 46. § (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét a munkaviszony megszűnésétől számított harmadik munkanapon belül köteles teljesíteni. Amennyiben a munkáltató megnevezésének, lényeges adatainak, továbbá a 46. § (1) bekezdésben meghatározott feltételekben változás történik, tizenöt nap áll a munkáltató rendelkezésére az erről szóló írásbeli tájékoztatásra. Nem terheli a munkáltatót a tájékoztatási kötelezettség – a munkáltatói jogkör gyakorló megnevezése kivételével –, ha a munkaszerződés alapján a munkaviszony tartama az egy hónapot, vagy a munkaidő a heti nyolc órát nem haladja meg.
A Met. alapján a munkaügyi ellenőrzés kiterjed a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések betartására is [Met. 3. § (1) a) pont]. A tájékoztatási kötelezettség elmulasztása legkorábban a munkába lépéstől számított 15 nap elteltével állapítható meg.
Mt. 47. § A tizenöt napot meghaladó külföldön történő munkavégzés esetén – a 46. §-ban foglaltakon túlmenően – a munkavállalót – legkésőbb a külföldre való kiutazást megelőző hét nappal – írásban tájékoztatni kell
- a) a külföldi munkavégzés helyéről, tartamáról,
- b) a pénzbeli és a természetbeni juttatásokról,
- c) a díjazás és egyéb juttatás pénzneméről, továbbá
- d) a hazatérésre irányadó szabályokról.
Miről kell tájékoztatni a külföldre indulókat?
A 47. § a külföldön történő, de csak a 15 napot meghaladó időtartamú munkavégzés esetén ír elő a munkáltató terhére tájékoztatási kötelezettséget. Mindezt legalább a kiutazást megelőző hét nappal korábban, írásba foglaltan kell a munkavállalóval közölni. A szakirodalom szerint célszerű, ha a munkáltatónál az azonos munkakörökhöz vagy tevékenységi körökhöz kapcsolódóan a tájékoztatáshoz egy ún. blankettát alkalmaznak, figyelemmel arra is, hogy a munkáltató a tájékoztatást írásban köteles a munkavállalónak átadni. E tájékoztatási kötelezettség attól függetlenül terheli a munkáltatót, hogy a külföldi munkavégzésre a munkaszerződésben foglaltak vagy a munkáltató egyoldalú intézkedése, így a korábbi fogalmak szerinti kiküldetés vagy kirendelés alapján kerül-e sor.
Az Mt.-ben meghatározott tájékoztatási tárgykörök között különösen fontos a pénzbeli és a természetbeni juttatásokról szóló információ (pl. a külföldi munka ellenértéke, a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatással kapcsolatos költségek megtérítése, a munkavállaló elhelyezéséről, szállásköltségeinek megtérítése). A díjazás és egyéb juttatás pénzneméről szóló tájékoztatásban közölni kell: a munkavállaló egyes juttatásainak kifizetése milyen pénznemben történik, és rendelkezni kell a kifizetés körülményeiről is (pl. milyen határidőre, mely bankszámlára történik az átutalás).
A témáról bővebben a november végén megjelenő A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE MAGYARÁZATA című könyvünkben olvashat!