Az idén a beszámolók beadásának határideje 2014. június 2-re csúszik, tekintettel arra, hogy a közzétételre előírt május 31-ei határidő hétvégére esik. Ugyanakkor felhívom a figyelmet, hogy jelen megállapítás kizárólag a normál (tehát január 1-től december 31-ig tartó, naptári évvel megegyező) üzleti éves cégeknél igaz. Ettől eltérő határidők vonatkoznak például a felszámoláshoz, a végelszámoláshoz, a konszolidálásához kapcsolódó beszámolók benyújtására.
A beszámolók egyik külön köre – de emlékezzünk meg róluk – a nonprofit szektor beszámolói, melynek közzététele szintén május 31-én esedékes, de ők papír alapon, az Országos Bírói Hivatalhoz kötelesek a beszámolójukat benyújtani. Idén különösen fontos ez azoknak a civileknek, akik a már meglévő közhasznú státuszukat meg kívánják újítani, hiszen a beszámoló a jogállás feltételei vizsgálatához is tartalmaz adatokat. A megújítás határideje is 2014. május 31. Nekik az OBH által közzétett PK141-es és PK142-es nyomtatványokon célszerű ennek eleget tenni, bár a törvény engedi az azonos adattartalmú, szabad formátumot is. A PK141-es az egyszeres könyvvitelt vezetőké, míg a 142-es a kettős könyvvitelt vezetőké. Ezek a nyomtatványok awww.civil.info.hu oldalon érhetőek el. Civileknél – ha rendelkeznek saját honlappal – kötelező ott is a beszámolót megjeleníteni. Ez utóbbi nagyon sokszor lemarad.
Itt hívom fel a figyelmet, hogy a nonprofit gazdasági társaságok – akkor is ha a státuszuk közhasznú – letétbe helyezési kötelezettségüknek a normál gazdasági társaságokra vonatkozó szabályrendszer szerint kötelesek eleget tenni, azzal, hogy közhasznú jogállásuk fenntartása érdekében a mindenkor hatályos közhasznúsági mellékletet is csatolni kell a beszámolóhoz. A közhasznú státusszal nem rendelkező nonprofit gazdasági társaságok normál beszámolót készítenek (javaslom a közhasznúságot későbbiekben megkérni szándékozóknál, hogy a kiegészítő melléklet részeként a közhasznúsági mellékletet is készítsék el, bár ez nem kötelező).
Tekintve, hogy idén már a jogszabályi változások következményeként a beszámolók ismételt közzétételére nincs, illetve azok eltávolíttatására nem, vagy csak különösen indokolt esetben van mód, nagyon fontos figyelni, hogy a beszámolót a benyújtáskor megfelelő adattartalommal készítsük el, de ez a szakmai tartalmon felül éppúgy igaz az informatikai tartalomra is.
Több benyújtási verzió közül választhatunk; ehhez az IRM beszámoló közzétételes honlapjáról tudjuk letölteni a beszámolók segédlapjait, melyek között van olyan is, amelybe bele kell írni az adatokat (másolásból, adatkonvertálásból eredő hibalehetőség merül fel), illetve van olyan is, amelyhez csatolmányokat rendelünk, amik elkülönítve tartalmazzák a különböző dokumentumokat (nagyon kell figyelni, hogy miből generálunk PDF-et, itt úgy gondolom, az informatikai hibalehetőség az esélyesebb). Tilos a visszaszkennelt módon történő csatolmány-előállítás. Mindenkit kérek, hogy ne csak az elnevezéseket, hanem a csatolmányok beltartalmát is ellenőrizze elküldés előtt, melyet az ÁNYK nyomtatvány-kitöltőn belül is meg lehet tenni, és ez javasolt is. A csatolmányok kezelése ablakban az egyes csatolmányokat külön-külön kijelölve alul aktívvá válik a megtekintés gomb, arra kattintva a csatolmány megjelenik a benyújtott formában. A már elküldött csatolmánnyal rendelkező bármely nyomtatványnál is bármikor – utólag is megtekinthető a beküldött csatolmány tartalma. Így nem fordulhat el az, hogy például két mérleget csatolunk, de eredménykimutatást nem, vagy fordítva, még ha az elnevezések stimmelnek is. A másik nagyon fontos javaslat lehet a főleg hitellel, pályázattal rendelkező cégeknél a kiegészítő melléklet adattartalmának bővítése, hiszen a kötelező adattartalmon felül bármit beleírhatunk amit fontosnak tartunk, így egy esetleges rossz csatolmánykiosztás esetén is hivatkozhatunk arra, hogy az adatok a kiegészítő mellékletben is megtalálhatóak. Természetesen csak gyakorlati tanács, nem kötelező az alkalmazása, és nem is javaslom minden cégnél, csak ott, ahol az indokolt lehet.
A mikrogazdálkodói beszámoló közzétételénél különösebb eltérés nincs a normál beszámolókéhoz képest (értem ezt kizárólag a közzétételre mint eljárásra).
Ami az idén kardinális változást hozott, az az, hogy a beszámolók letétbehelyezéséről szóló kormányrendelet 3. § (6) bekezdése alapján a cég kérelmére már nem lehet eltávolítani a beszámolót, ha az számszakilag hibás. Ugyanakkor viszont fontos tudni, hogy a számviteli törvény (Sztv.) 153. § (1) bekezdése azt írja elő, hogy „a kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot, vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgálta.”
Tehát bár a kapcsolódó IRM rendelet a beszámoló eltávolítását és ismételt közzétételét más adattartalommal nem teszi lehetővé, véleményem szerint nem igaz ez akkor, ha nem a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves (egyszerűsített éves) beszámolót töltötték fel. Viszont nyilvánvalóan ezt tudni kell aládokumentálva bizonyítani. Itt jegyzem meg, hogy elfogadott beszámolóról van szó, és amikor mi, könyvelők mint számviteli szolgáltatók töltjük fel ügyfeleink beszámolóit, a feltöltés időpontjában rendelkezésre kell álljon az aláírt, elfogadott beszámoló. Azt gondolom, aki ennek hiányában tölt fel bármely beszámolót, az komolyan kockáztat, és ennek a fenti változások miatt hamarosan kiemelt szerepe lesz. Mit fog kezdeni azzal az ügyvezetővel, aki két év múlva változtatni akar a számokon, mert akkor már az érdeke úgy kívánja – (és előttünk a törzstőkeemelés, tapasztalatom szerint nagyon sok alultőkésített céggel, akiknél a törzstőkeemelés az alultőkésítés kezelése nélkül nem lesz lehetséges) – ezzel fog visszaütni! És még mindig csak egy aláírt, látszólag elfogadott beszámolónk van, mivel nem voltunk jelen a taggyűlésen, még mindig nem biztos, hogy az megvolt tartva, ha már így csináljuk – és tudom, van, hogy kikerülhetetlen – az ügyvezető büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát is kellene kérnünk biztosítékul. Amennyiben az ügyvezető a saját ügyfélkapuján keresztül tesz eleget közzétételi kötelezettségének, az ő felelőssége, hogy végül az elfogadott beszámolót töltse fel. Ugyanakkor halkan jegyzem meg, hogy bár IRM tájékoztatás szerint a hibás csatolmányos beszámolók nem töröltethetők, véleményem szerint nem felelnek meg az Sztv. előírásainak, miszerint az elfogadott beszámolót kell közzétenni, hiszen annak egy része hiányzik, hiányozhat, következésképpen nem tud megegyezni az elfogadott beszámolóval.
Amennyiben viszont a jóváhagyásra jogosult testület számszakilag hibás beszámolót fogadott el, akkor csak ezért, mert az hibás adattartalommal bír, nem lehet a beszámolót leszedetni, és újra beküldeni, hiszen ezt az Sztv.-ben deklarált előírásoknak megfelelően egyértelműen számviteli hibaként kell kezelni annak minden konklúziójával együtt.
A számszakilag hibás beszámolók javítását – jogszerűen és helyesen – a korábbi években is csak a számviteli hibák javítására vonatkozó szabályozás ismeretében és helyes alkalmazásával lett volna szabad végrehajtani. Sajnos nagyon sokan nem erre használták, melynek az eredménye a mostani állapot. Az Sztv. jelenleg hatályos szabályozása az ismételt közzétételt nem teszi lehetővé. A korábbiakban is akkor – és csak akkor – lehetett ismételt közzétételt foganatosítani, ha a számviteli hiba lényeges volt.
A beszámolók közzétételénél az ismételt közzététel jogintézményét az Sztv. szüntette meg, mégpedig a lényeges hiba – mint olyan – megszüntetésével egyidejűleg. A törvényben már csak a jelentős összegű hiba maradt meg, amelyhez ismételt közzétételi kötelezettség nem tartozik. Abban az esetben, ha a hiba és a hibahatás együttesen jelentősnek minősül (a hiba és a hibahatások együttes összege meghaladja az ellenőrzött év mérlegfőösszegének 2%-át, de legalább az 1 millió forintot, akkor minősül jelentős hibának), a következő év közzétételével egyidejűleg ún. háromoszlopos beszámolót kell készíteni, és azt közzétenni. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a hibát a felmerüléskor ne kellene már kezelni, különös tekintettel arra, hogy érint(het) adózási pontokat is.
És itt hívom fel külön a figyelmet a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társaságiadóalap-korrekcióra,mely szoros összefüggésben van a beszámolóval, ugyanis a fejlesztési tartalékot eredménytartalékból le kell kötni, ha ez a lekötés számvitelileg nem történik meg, a beszámoló e nélkül lesz közzétéve, az adóalap-csökkentés nem érvényesíthető, ha azt korábban figyelembe vették a társasági adó önrevíziója válik szükségessé. És ebben az esetben ez bizony inkább számviteli hiba.
Konklúzióként levonva, a számviteli szakemberek most különösen nehéz helyzetben vannak a közzététellel kapcsolatban, mert ebből a következő években kártérítési perek tömkelege indulhat, amikor is bizonyítani kell tudni; ki, mikor, mit, hogyan, milyen állapotban töltött fel. És úgy gondolom, sajnos a könyvelői felelősségbiztosítások zöme erre nincs felkészítve. Így mindenkinek azt javaslom, kizárólag kellő körültekintés mellett, többször is ellenőrizve adja be bárkinek a beszámolóját, a későbbi problémák elkerülése végett.