2016. január 1-jétől számos változás lépett hatályba az adózás terén. Cikkemben az egyes adónemeket érintő változások részletes bemutatásán túl kitérek az adózók új, adóhatóság általi minősítésének ismertetésére is.

Személyi jövedelemadó

Az adókulcs változása

A 2016. évre vonatkozó legnagyobb változás, hogy az szja kulcsa 15% lett. Az új adókulcs a 2016. január 1-je utáni időszakra szóló jövedelmek esetén alkalmazandó, a januárban kifizetett decemberi munkabért még a régi 16%-os adókulcs terheli.

A családi kedvezmény változásai

A kétgyermekes családok adókedvezménye 2016 és 2019 között emelkedni fog. Az adóalap-kedvezményt fokozatosan terjesztik ki, minden évben egyenlő részletben fog nőni. A teljes bevezetést követően 2019-ben a két gyermeket ellátó család gyermekenként a 2015. évi 62 500 Ft adóalap-kedvezmény helyett 133 330 Ft adóalap-kedvezményt fog kapni.

adóév	adóalap-kedvezmény/hó	adókedvezmény/fő/hó	változás/fő/hó
2015	62 500 Ft	10 000 Ft
2016	83 330 Ft	12 500 Ft	2500 Ft
2017	100 000 Ft	15 000 Ft	5000 Ft
2018	116 670 Ft	17 500 Ft	7500 Ft
2019	133 330 Ft	20 000 Ft	10 000 Ft

 

A családi kedvezmény érvényesítésének feltételei közé új adatként került be az eltartottak adóazonosító jele, amit először a 2017. januári adóelőlegnél, de már a 2016. évi adóelszámolásnál (adóbevallásnál) is kell alkalmazni. Az adóazonosító jelet az adóhatóság hivatalból fogja előállítani és megküldeni az általa ismert címre.

A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult, a nem közös gyermek esetén 2016. január elsejétől a szülővel együtt élő élettárs is, ha az ellátással érintett gyermekkel közös lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, azaz életvitelszerűen együtt él legalább egy éve, és ez a tény vagy szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában (ENYER), vagy közokirattal igazolja ezt.

Béren kívüli juttatások, illetve egyes meghatározott juttatások

Nincs változás sem a juttatások tartalmában, sem az adóalapnál alkalmazandó szorzószámokban. Az adó mértékének változása eredményezi az adóteher változását.

	béren kívüli juttatás	egyes meghatározott juttatás
2016. évi adóteher	34,51%	49,98%
2015. évi adóteher	35,70%	51,17%
változás	1,19%	1,19%

 

Alapvetően nem változott a juttatások tartalma, az egyedileg adható juttatások értékhatára, az éves keretösszeg nagysága és megoszlása:

• az éves keretösszeg évi 450 000 Ft;
• ez éves keretösszegen belül kedvezményes adózással 200 000 Ft/év értékig adható minden juttatás;
• a 450 000 Ft/év összegig csak a SZÉP-kártyára történő juttatás maradt kedvezményes adózású.

Tehát, ha valaki kizárólag SZÉP-kártya juttatásban részesül, akkor teljes egészében kihasználhatja a kedvezményes adózási lehetőségeket.

• szálláshelyre  225 000 Ft/év
• szabadidőre    75 000 Ft/év
• vendéglátásra 150 000 Ft/év
• összesen   450 000 Ft/év

A magánnyugdíjpénztárból az állami nyugdíjrendszerbe visszatérő magánszemélyeknél a visszalépés során tagi kifizetésként kapott összeget nem kell figyelembe venni a jövedelem megállapításánál.

Ha az állami rendszerbe visszalépő magánnyugdíjpénztári tag ezt a tagi kifizetést önkéntes nyugdíjpénztárba fizeti be, akkor a visszalépés évének adóbevallásában, az összevont adóalapba tartozó jövedelmet terhelő adó terhére az átutalt összeg 20%-áról, maximum 300 000 Ft-ról rendelkezhet az egyéb ilyen jogosultságai mellett.

Az ingó vagyontárgyak értékesítése esetén nem kell megfizetni az éves szinten összesített adó 30 000 Ft-ot meg nem haladó részét. Azaz a 200 000 Ft jövedelemre jutó adót nem kell megfizetni.

Jogszabályi változás határozza meg, hogy a magáncsőd új jogintézményének bevezetése nyomán egyes jövedelmek adómentességet élveznek. Azaz, ha a magánszemély ingóság és/vagy ingatlan értékesítéséből származóan kapott jövedelemét a csődegyezség során született adósságrendezési határozatban kimutatott tartozásaira fordítja, akkor minden egyéb előírástól függetlenül nem lesz adófizetési kötelezettsége.

Adómentes az adósságrendezési eljárásban teljesített kötelezettséghez kapott támogatás, amennyiben azt települési önkormányzat, munkáltató, közhasznú szervezet vagy egyházi jogi személy nyújtja. Az adómentesség feltétele még, hogy a juttatás egy naptári évben nem érheti el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét.

A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosítása lehetővé teszi új típusú MRP szervezet létrehozását. A változtatást követően kialakítható javadalmazási politika keretében a munkavállalók közvetlenül érdekeltséget szerezhetnek a munkáltató eredményességének javításában. Ennek során a magánszemély számára a részesedésként megkapott értékpapír nem adóköteles, az adót majd csak annak értékesítésekor kell megfizetni.

Amennyiben a munkavállalónak óvodás és/vagy bölcsődés gyermeke van, akkor számára akkor is megtéríthető a munkába járás, ha az a közigazgatási határon belülről történik. A térítés 9 Ft/km a lakóhely és a munkahely között megtett távolságra számítva.

Az engedélyhez kötött belföldi árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsi vezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély számára a hat órát meghaladó kiküldetés esetén adható napidíjátalány háromezer forint. Ekkor azonban nincs lehetőség a napi 500 Ft-os napidíjat adni, valamint a kiküldetés többletköltségeire tekintettel egyéb juttatást sem. Ez a juttatás igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül.

A nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemélyek számára napi 60 euró értékre nőtt az igazolás nélkül elszámolható költség. (Ezt az előírást a 2016. január 1-én folyamatban lévő kiküldetéseknél is alkalmazni kell.)

A személyi jövedelemadó bevallásával kapcsolatos változások

A munkáltatói adómegállapítás és a saját magunk által elkészített bevallások mellett 2016-ban, a 2015. évi jövedelmek bevallására már alkalmazható az ún. bevallási nyilatkozat. Ekkor az adóhatóság készíti el az adóbevallást. Azok választhatják, akiknek kizárólag adóelőleget megállapító munkáltatótól származik jövedelmük, és semmilyen kedvezményt nem kívánnak igénybe venni. Nem választhatják a vállalkozás személyesen közreműködő tagjai.

A magánszemélynek lehetősége van 6 havi pótlékmentes részletfizetést kérni az adóbevallásában, ha tartozása nem éri el a 200 000 Ft-ot. A kérelmet az egészségügyi hozzájárulásra is lehet érvényesíteni, a két adónemből együttesen számított 200 000 Ft-ig.

Társasági adó

Növekedési adóhitel

A 2016. évre elfogadott adóváltozások között került elfogadásra, azonban már a 2015. évre is alkalmazható, és már az adófeltöltésnél is figyelembe lehetett venni a növekedési adóhitelt.

Ez egy lehetőség a halasztott adófizetésre, vagyis a tárgyévi eredménynövekedésre jutó adókötelezettséget nem szükséges a feltöltéskor megfizetni, hanem lehetőség van a következő két adóévben történő megfizetésére. Akkor vehető igénybe, ha az adózás előtti eredmény növekedése az előző évi eredménynek legalább az ötszöröse.

A még meg nem fizetett részletek adókedvezményként vehetők figyelembe, amennyiben az adóalany beruházást hajt végre. A kedvezmény igénybevételéhez a beruházással egyidejűleg a létszámnak is növekednie kell.

Progresszív mentesítés

A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények szerint a társasági adóalap nem tartalmaz külföldről származó jövedelmet. Azonban a többi jövedelem utáni társasági adó értékének meghatározásakor beleszámít az adó alapjába. Ha a külföldről származó jövedelem figyelembevételével 500 millió Ft fölé kerül, akkor az adókulcs erre a részre 19% lesz, míg a külföldi részre jutó adót nem kell megfizetni, ami 500 millió Ft-ig 10%. A külföldi jövedelem a magasabb adómérték sávjába tolhatja el a belföldről származó jövedelmet.

Az IFRS-re történő áttéréskor

Az IFRS szerinti beszámolóra áttérők az áttérési különbözeteket a következő évek adószámításakor korrekciós tételként kell, hogy figyelembe vegyék, azért, hogy elkerülhető legyen az, hogy adott tételek akár kétszer tartozzanak az adóalapba vagy sose kerüljenek bele.

A következő évi adó alapjának megállapításakor különös adóalap-kiigazításokat kell majd figyelembe venni. Az áttérést követő első két évben a fizetendő adóelőleg és adó nem lehet kevesebb, mint az áttérést megelőző évben fizetett adó. Lehetőség lesz a minimumadó alól mentesülni, ha az adózó bizonyítja, hogy a számviteli törvény előírásai szerint számított adója kevesebb lenne.

A civil szervezetek társasági adója

A civil törvény változása alapján nem minősül vállalkozási tevékenységnek a civil szervezetek esetében a pénzeszközök befektetése, társasági részesedésbe elhelyezése, ingatlan megszerzése, és használatának átengedése, átruházása. Ehhez kapcsolódóan változott a társaságiadó-törvényben a civil szervezetek adóalapjának meghatározása. A vállalkozásból származó adóalap meghatározásánál viszont figyelembe kell venni a befektetési tevékenységből, az ingatlanhasznosításból származó jövedelmet is.

Reklámköltségek

A reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költségek minden egyéb feltételtől függetlenül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősülnek, ha azok adóévi összege a 30 millió forintot nem haladja meg.

Általános forgalmi adó

Az adólevonási jog időpontja

Eddig az elévülési időn belül (5 év) egyszer lehetett figyelembe venni a folyó időszak csökkentő tételeként az előzetes áfát, most azonban ez az időszak a tárgyévre és a tárgyévet megelőző évre szűkül le. Az ezt megelőző időszak általános forgalmi adóját csak ún. önellenőrzés keretében lehet levonni. Ezt az előírást a 2016. január 1-jétől keletkezett adólevonásoknál kell alkalmazni.

Időszakos elszámolás

Az időszakos elszámolás és/vagy időszakonkénti fizetéses ügyletek esetében lényeges változás, hogy főszabályként az elszámolási időszak utolsó napja lesz az áfa szerinti teljesítési időpont.

Kivételek:

1. Ha a számla kiállítása és a fizetési időpont megelőzi az időszak utolsó napját, akkor az áfa teljesítési időpontja a számla kelte.
2. Amennyiben a fizetés esedékessége az elszámolási időszak utolsó napját követi, akkor az áfa teljesítési időpontja a fizetés esedékessége lesz, de ez nem lehet későbbi, mint az elszámolási időszak utolsó napját követő 60. nap.

Az időszak végét követő 60. napon minden esetben beáll az adófizetési kötelezettség.

Például:

elszámolási időszak vége	a számla kelte	a fizetési határidő	teljesítés időpontja
2016. 01. 31.	2015. 12. 01.	2015. 12. 30	2015. 12. 30*
2016. 01. 31.	2016. 01. 02.	2016. 01. 15.	2016. 01. 02.
2016. 01. 31.	2016. 01. 15.	2016. 01. 31.	2016. 01. 31.
2016. 01. 31.	2016. 01. 31.	2016. 02. 29	2016. 02. 29.
2016. 01. 31.	2016. 02. 02.	2016. 03. 02.	2016. 03. 02.
2016. 01. 31.	2016. 04. 02.	2016. 04. 15	2016. 03. 31.
2016. 02. 29.	2016. 05. 02.	2016. 05. 15.	2016. 04. 29

*a 2015. december 31-ig érvényes előírások szerint

Az áfakulcs csökkenése

A sertéshúst terhelő adó mértéke 5%. Ez csak a hústermékekre vonatkozik, az ún. vágási melléktermékekre, a belsőségre, a sertéskörömre már nem.

Az új lakások áfája is 5% lesz. A 2016. január 1-je után kiállított számlákban már 5% lesz a felszámított általános forgalmi adó, ha a lakás mérete nem haladja meg a 150 négyzetméter hasznos alapterületet, vagy egylakásos ingatlan esetén a 300 négyzetmétert. Új lakás az, amelynek a használatbavétele még nem történt meg, vagy a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el 2 év.

A számlázó programok

A számlázó programoknál lehetővé kell tenni, hogy a programból közvetlenül adatexportot lehessen készíteni olyan formában, amit az adóhatóság előír. Ez az ún. adóhatósági ellenőrzési szolgáltatás funkció, amivel minden programnak rendelkeznie kell, ha nincs ilyen, akkor nem használható tovább a számlázó program.

Közcélú adományok

Közcélú adománynak minősül az oktatási intézmény részére az alapító okiratában meghatározott tevékenység támogatására adott termék, nyújtott szolgáltatás, amennyiben az oktatási intézmény erről igazolást ad. Feltétel még, hogy a támogatás ne csak látszólag szolgálja az oktatási intézmény alapító okiratában megfogalmazott tevekénységet.

Az adózás rendjéről szóló törvény

Az adózók minősítése

Az adóhatóság negyedévente minősíteni fogja az adóalanyokat kockázatos vagy megbízható adózónak. A minősítésnek törvényben megfogalmazott feltételei vannak, és az eljárást az adóhatóság fogja negyedévenként elvégezni. A megbízható adózói minősítés előnyökkel jár, a kockázatos adózói léthez viszont komoly korlátok kapcsolódnak majd.

A megbízható adózói minősítés feltételei:

1. háromévi folyamatos működés,
2. 500 000 Ft alatti adótartozás,
3. ne legyen kockázatos adózó.

A tárgyévben és az azt megelőző 5 évben

1. megállapított adókülönbözet nem haladja meg az adóteljesítmény 3%-át,
2. nem indítottak ellene végrehajtási eljárást,
3. nem állt csőd, felszámolás, kényszertörlés alatt,
4. nem állt fokozott felügyelet alatt,
5. az adószámát nem törölték, vagy nem függesztették fel.

A tárgyévben és az azt megelőző 2 évben kiszabott és esedékessé vált mulasztási bírság nem haladta meg a tárgyévi adóteljesítmény 1%-át.

A megbízható adózók kedvezményei:

1. az adóellenőrzés nem haladja meg a 180 napot,
2. a bejelentés, a bevallás elmulasztása vagy hibás teljesítése esetén a hatóság először felszólítást küld teljesítésre, csak ennek eredménytelensége esetén szab ki mulasztási bírságot,
3. a mulasztási bírság az általános értékek 50%-a lehet,
4. a maximum 500 000 Ft tartozás esetén évente egyszer lehetséges pótlékmentes részletfizetést kérni,
5. áfa kiutalása 45 nap alatt.

Kockázatos adózónak minősül az adózó, ha

1. nagy összegű adóhiányt (100 millió Ft felett) állapítottak meg nála, és ezt az esedékességig nem fizette meg,
2. nagy összegű adótartozás van már legalább 180 napja,
3. be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt szerepel az adóhatóság nyilvántartásában,
4. egy éven belüli üzletbezárást alkalmazott nála a hatóság.

A kockázatos adózók hátrányai:

1. 60 nappal hosszabb ellenőrzési határidő,
2. áfa kiutalása 75 nap alatt,
3. a késedelmi pótlék a jegybanki alapkamat ötszöröse,
4. a kiszabható mulasztási bírság felső határa 50%-kal emelkedik.

Kockázatos adózó minden adóalany lehet, megbízható adózó csak gazdasági társaság és áfaregisztrált külföldi.

A NAV-hoz bejelentendő adatok köre bővült

Az újonnan bejelentett biztosított esetén be kell jelenteni a biztosított

1. végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését;
2. az igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát.

Az adatokat az adóhatóság átadja az állami szakképzési és felnőttképzési szerv pályakövetési rendszert működtető nyilvántartásának.

Jelentéktelen a késedelmi pótlék, és nem írják elő a folyószámlán 2000 Ft alatt. A jelentéktelen, 1000 Ft-ot el nem érő adókülönbözetet nem kell megfizetni.

Megszűnik a végelszámolások alkalmával kötelezően előírt adóhatósági ellenőrzés.

Összevonták a vám- és adófolyószámlát, innentől mind a két adatot tartalmazza, a NAV-meghatalmazás érvényes.  Akkor kell módosítani, ha bármit változtatni szeretnének a tartalmában.

Csak általános és/vagy nemleges adóigazolás lesz (megszűnik az együttes ig.), a nemleges igazolással azonos lesz, ha az adóalany szerepel a köztartozásmentes adatbázisban. Ebben az esetben igazolt, az hogy az adóalanynak nincs nyilvántartott adótartozása, nem áll végrehajtás alatt.

Az adóregisztrációs eljárás

A 2016. adóévtől szigorúbb szabályokat alkalmaznak, hogy kiszűrjék azokat a vállalkozásokat, amelyek jogsértések mellett működnek. Ennek érdekében az adószám kiadását megelőzően vizsgálják az eddigieken kívül a cégvezetőket is. Az adótartozás értéke, amikor a vizsgálatot megindítják, 15 millió Ft-ról 5 millió forintra és 30 millió forintról 10 millió Ft-ra csökkent. Az időtartam, amelyben vizsgálják az adótartozást, 180 napról 360 napra nőtt.

Helyi adók

A helyi adó megállapításakor az adó alapjánál levonható tétel lett az útdíj: 7,5% akár belföldi, akár külföldi úthasználatért fizették.

A helyi önkormányzat a háziorvos számára adóelőnyt adhat, ha az ipa alapja nem több, mint 20 millió Ft, és a bevételének legalább a 80%-a az OEP-től származik. Kedvezményezett lehet a háziorvos, a házi gyermekorvos, a fogorvosi alapellátást ellátó orvos és a védőnő. Csekély összegű támogatásnak minősül.

A kisadózó vállalkozás számára helyi adóban a tételes adózás választásának lehetősége február 15-ig fennáll. Ekkor törlik a bevallott előleget, és előírják a tételes adót, az 50 000 Ft-ot. Év közbeni adózási mód választása esetén 45 napon belül kell nyilatkozni.

Az IFRS-re áttérő vállalkozásoknak a helyi adóban is korrekciós tételeket kell figyelembe venniük annak érdekében, hogy az adóalapjuk azonos legyen, függetlenül az alkalmazott számviteli rendszertől. Ennek érdekében a nettó árbevételt növelő és csökkentő tételeket kell figyelembe venni, hogy minden bevétel egyszer bekerüljön az adó alapjába. A helyi adónál is kezelni kell az áttérésből adódó különbözetet. Hasonlóan a társasági adóhoz, a helyi adónál is az áttérés évének és az azt követő évnek az iparűzésiadó-alapja nem lehet kisebb, mint az áttérést megelőző év adójának alapja.

Járulékok, társadalombiztosítás

Nem minősül biztosítottnak a 25 év alatti iskolaszövetkezeti tag, akkor sem, ha passzív jogú nappali tagozatos hallgató. Így az iskolaszövetkezet nem fizet az ő foglalkoztatása után járulékot.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék változása:

2015-ben: 6930 Ft/hó – 231 Ft/nap

2016-ban: 7.050 Ft/hó – 235 Ft/nap

Szociális hozzájárulási adó

A mezőgazdasági munkakörhöz kapcsolódó kedvezmény 2015. július 1-jétől, hogy a 25 év és 55 év közötti foglalkoztatott után, ha munkaviszonyában a FEOR 61, 7333 vagy 8421 mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatják, 100 000 Ft munkabérig a szociális hozzájárulási adóból 14,5% kedvezmény illeti meg a foglalkoztatót. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a kedvezmény alapját képező 100 000 Ft-ot (ha ez alatti a munkabére, akkor azt is) arányosan csökkenteni kell.

• FEOR 61 – mezőgazdasági foglalkozások (növénytermesztési, állattenyésztési és állatgondozási, és vegyes profilú gazdálkodó)
• FEOR 7333 – mezőgazdasági gép (motor) karbantartója
• FEOR 8421 – mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gép kezelője

Rehabilitációs hozzájárulás

Munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbe vevőnél kell a létszámba beszámítani, kivéve, ha a kölcsönbe adó nyilatkozattal magára vállalja. 2015. július 19-től hatályos, így a 3. negyedévnél már alkalmazni kellett!

Egyszerűsített foglalkoztatás

Nem kell jövedelemként figyelembe venni a magánszemélynek a kapott jövedelemből a mentesített keretösszeget, ami

2016-ban

• minimál bér esetén 5110 Ft/nap,
• garantált bérminimum esetén 5940 Ft/nap,

2015-ben

• minimál bér esetén 4830 Ft/nap,
• garantált bérminimum esetén 5620 Ft/nap.

Ha csak egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme van a magánszemélynek, és az a megadott értékhatár alatt marad a foglalkoztatás napjaira számítva, akkor nem kell bevallást tenni. Amennyiben egyéb jogviszonyból származóan is van jövedelme, akkor sem kell a bevallásban szerepeltetni a mentesített keretösszeget.

Ennek érdekében a foglalkoztató olyan igazolást köteles kiadni, amelyből megállapítható, hogy a magánszemély hány napig volt olyan  munkakörben foglalkoztatva, ahol a garantált bérminimum illette meg, és hány napig olyan munkakörben, ahol minimálbér. Ez alapján tudja kiszámolni, hogy az adóévben a foglalkoztatás napjaira vetítve mennyivel lépte túl a keretösszeget.

A minimálbér 2016-ban

A kötelező legkisebb havi minimálbér teljes foglalkoztatás esetén 111 000 Ft.

Ez alapján a legkisebb hetibér: 25 550 Ft, a legkisebb napi bér 5110 Ft és a legkisebb órabér 639 Ft.

A garantált bérminimum havi összege 129 000 Ft havi 40 órás foglalkoztatás esetén.

Ez alapján számítva a heti bér 29 690 Ft, a napibér 5940 Ft és az órabér 742 Ft.

Illetékek

Illetékmentessé vált eljárások, a teljesség igénye nélkül:

• hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása évente 4 alkalommal;
• állandó személyazonosító igazolvány, lakcímet igazoló igazolvány kiállítása;
• az Art.-ban meghatározott adóhatósági igazolások kiadása;
• a beszámolók elektronikus úton történő megküldése, ha azt a cég tagja vagy képviselője kéri.

Illetékmentes lett:

• a gazdálkodó szervezetek számára a visszterhes (azaz nem ingyenes) tulajdonszerzés, autóbusz, nyerges vontató és tehergépjármű beszerzése esetén;
• a környezetkímélő gépkocsik visszterhes megszerzése – ez csekély összegű támogatásnak minősül.

A munkavállalói résztulajdonosi program keretében megszerzett értékpapír, üzletrész, tagi részesedés megszerzése is mentes az ajándékozási illeték alól.

Jövedéki adó

A kereskedelmi gázolajból visszaigényelhető jövedéki adó mértéke 11 Ft/literről 7 Ft/ liter értékre csökkent 2016. január 1-jétől.

A magánfőzés adómértéke is változott. 2016-tól a 2015. évi 1000 Ft adó helyébe az egy liter 42 térfogatszázalék alkoholtartalmú párlat előállításának adóterhe 700 Ft lett. Az adót párlatadójegyben kell leróni. Évente maximum 86 darab adójegyet lehet vásárolni. Első alkalommal legalább 5 darab adójegyet kell venni.

Reklámadó

Az adó mértéke már 2015. július 5-étől változott. 100 millió Ft adóalapig az adó 0%, 100 millió Ft felett 5,3%. A reklámközzétételt megrendelő esetében az adó mértéke az adóalap 5%-a.

Az IFRS-re áttérőknél a nettó árbevétel alatt a helyi adókról szóló törvény szerinti nettó árbevételt kell érteni.