Az osztalék körül számtalan kérdés szokott felmerülni mind a vállalkozások, mind a könyvelés, adózás oldaláról. Ebben a cikkben az osztalékfizetés lehetséges időpontjait járjuk körbe.
A kifizetés időpontjára konkrét jogszabályi előírás nem található. Az osztalék-elfogadáskor meg lehet határozni azt az időpontot, amikor a tulajdonosok szeretnék, hogy az osztalék kifizetésre kerüljön. Amennyiben osztalékkifizetésre vonatkozó döntés nem született, akkor a kifizetésre bármikor sor kerülhet.
Ne feledjük el, hogy kettős könyvvitel esetében a nyereség és a jóváhagyott osztalék csak „papíros profit”; a könyvekben és a taggyűlési jegyzőkönyvben létezik. Osztalékot fizetni azonban pénzzel vagy eszközzel lehet. A jóváhagyott osztalék előírása és anyagi rendezése a jelenleg hatályban lévő előírások szerint is időben elválhat egymástól. A két időpont között akár több év különbség is lehet.
A részletekben fizetett osztalék
Az osztalék fizetéséről évente egyszer születhet döntés, de magát a kifizetést részletekben is lehet teljesíteni, akár a döntést követően, akár később is, amikor a cég pénzügyi helyzete megengedi, és az ügyvezetés szerint biztonságos.
A késedelmes osztalékfizetés kamata
Abban az esetben, ha a tagok konkrét osztalékfizetési időpontban, vagy akár több időpontban állapodtak meg és az osztalék kifizetésére ezen időpontig (időpontokig) nem kerül sor, akkor a tagok részére késedelmi kamat jár.
Amennyiben egy magyar gazdasági társaság által jóváhagyott, de tagjainak késedelmesen megfizetett osztalék tekintetében a társaság tagjai késedelmi kamatra tartanak igényt, akkor a Ptk. szerinti késedelmi kamat a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül, így annak összegével – a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés d) pontja alapján – nem kell növelni az adózás előtti eredményt az adóalap meghatározásakor.
Tekintettel arra, hogy a Kiva törvény az adóalap-növelő tételeknél visszautal a Tao törvényre, a késedelmi kamattal a kisvállalati adó alapját sem kell megnövelni.
A társaságiadó-alany vállalkozás által kapott késedelmi kamat következtében az adózás előtti eredményt lecsökkenteni nem lehet. Adóalap-korrekció nincs. A számviteli elszámolás azonban kötelező.
T 86 Egyéb ráfordítás – K 47 Rövid lejáratú kötelezettség
T 47 Rövid lejáratú kötelezettség – K 384 Elszámolási betétszámla
Természetes személyek esetében a késedelmi kamat címén szerzett bevétel tekintetében az adókötelezettséget arra a bevételre vonatkozó szabályok szerint kell meghatározni, aminek a késedelmes teljesítése miatt a késedelmi kamat felszámításra került.
A ki nem fizetett osztalék
A jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalékkal kapcsolatban tipikusan felmerülő kérdés, hogy van-e elévülési ideje ezen követelésnek. Főszabály szerint a Ptk. elévülési szabályait kell figyelembe venni, de a tulajdonosok a Ptk.-ban meghatározottól rövidebb időtartamot is előírhatnak. A ki nem fizetett osztalék elévülésekor társaságiadóalap-korrekció nem keletkezik, számviteli teendők viszont akadnak.
T 47 Rövid lejáratú kötelezettség – K 413 Eredménytartalék
A kifizetett osztalék törlése
Amennyiben a társaság tulajdonosát nem illette meg az osztalék, úgy a magánszemély/gazdasági társaság köteles a jogosulatlan összeg visszafizetésére.
Mivel a kifizetés nem minősül osztaléknak, így a ki- és visszafizetés közötti időszakra a magánszemélynek az Szja törvény 72. §-a által szabályozott kamatkedvezményből származó jövedelme keletkezik. Nem keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelem, ha a vállalkozás a magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegét elérő kamatlábbal kamatot számol fel.
A kamatmentesen visszafizetendő osztalékot úgy kell figyelembe venni, mint ha a tag a társaságtól kamatmentes hitelt kapott volna, ahol a hitelnyújtás időpontja az osztalék kifizetésének, a futamidő vége pedig az osztalék visszafizetésének a napja. Ezen két időpont közötti időtartamra kell megállapítania a kifizetőnek a kamatkedvezményből származó jövedelmet.
A kamatkedvezményt az adóév utolsó napjára kell megállapítani a jegybanki alapkamat + 5 százalék figyelembevételével. Amennyiben a piaci kamatláb ettől alacsonyabb, akkor azzal is lehet számolni. A kérdés csupán az, melyik ez a kamatláb. Leginkább a szabadfelhasználású hitelek (például folyószámlahitel) kamatlába adódik piaci kamatlábként. A kamatkedvezmény 1,18-szorosa után a kifizetőnek 15 százalék szja-t és 13 százalék szocho-t kell fizetnie.
Gazdasági társaságok között a visszafizetendő osztalék következtében kamatbevétel nem értelmezhető.
Megjelent az AMIT MÉG TE SEM TUDSZ AZ OSZTALÉKRÓL – Ötletek, megoldások, adó-számvitel című szakkönyv, melynek szerzője Sándorné Új Éva okleveles adószakértő, kiadója a Szakkönyv.net Kft.
Kinek jár az osztalék, kit illet a nyereségből való részesedés? A tulajdonosok eltéríthetik-e az osztalékfizetési arányokat a tulajdoni hányadoktól? Mi lehet az osztalék megállapításának és az kifizetésének forrása? Hogyan adózik az osztalék? Milyen adminisztratív feladatok terhelik a kifizetőt? Mi a helyzet az osztalékelőleggel?
Ebben a kiadványban ezekre és még sok más kérdésre igyekszünk válaszolni, segítve ezzel az Olvasó mindennapi munkáját, legyen vállalkozó vagy adózási szakember. Tartalomjegyzék és megrendelés itt!