Hogy mire utal a címbeli, német nyelvterületről vett bölcsesség, pláne kérdőjellel a végén, erről is szeretnénk írni, de előbb a támogatási rendszer működésének fő jellemzőit tekintjük át, a fontosabb kérdések megtárgyalására szorítkozva. Úgy gondoltuk, hogy a december 20-ai társaságiadó-feltöltés közeledtével egyrészt nem árt újólag, hangsúlyosan felhívnunk a figyelmet az adófelajánlási konstrukcióban rejlő lehetőségre, másrészt hasznosnak tartottuk a téma emészthetőségét számszerű példákkal is elősegíteni, nem titkolva, hogy a szabályozás a jövőben megoldandó törvénykezési kérdéseket is felvet. Az adózóknak fontos ismerni a jelenleg egymás mellett élő – a korábbi és a 2015-ben bevezetett – támogatási rendszerek feltételeit, következményeit.

Adalékok a működés rendszeréhez

Látványcsapatsport:

A támogatás a következők részére adható a társaságiadó-törvényben meghatározott célokra:

1. látványcsapatsport országos sportági szakszövetsége,
2. látványcsapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő amatőr sportszervezet,
3. látványcsapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő hivatásos sportszervezet,
4. látványcsapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány,<
5. Magyar Olimpiai Bizottság.

Sportfejlesztési programot a b)–d) pontban jelölt szervek esetében az országos sportági szakszövetséghez, míg az a) és e) szervezet esetében a sportért felelős miniszterhez kell április 30-áig benyújtani. A támogathatóság feltétele, hogy a szervezet jóváhagyott sportfejlesztési programmal rendelkezzen. A jóváhagyott sportfejlesztési program birtokában kezdődhet a forrásgyűjtés a programban megjelölt célokra és keretösszegig. A támogató és a támogatott egymásra találása esetén együttműködési megállapodást lehet kötni. Ezt követően a támogatott támogatási igazolást kér a támogató részére a jóváhagyott kerete terhére. A támogatás ezen igazolás birtokában nyújtható. A támogatási igazolás elektronikus. Az igazolás kiadója a sportpolitikáért felelős miniszter vagy országos sportági szakszövetség.

Kultúra:

A 14/2012 NEFMI rendelet szerint nyilvántartásba vett (nyilvános adatbázis) előadó-művészeti szervezet támogatható. Az előadó-művészet intézményei az előző évi jegyárbevétel 80%-ának megfelelő értékű támogatás fogadására jogosítottak. Az adóról való rendelkezés érdekében (új módszer) a Nemzeti Kulturális Alap keretében működő Előadó-művészeti Irodához benyújtott, a támogató és támogatott közös nyilatkozata alapján 21 napos határidővel kerül kibocsátásra az igazolás. A rendelkezés az eredeti, száraz bélyegzővel ellátott igazolás birtokában nyújtható be az adóhatósághoz. Az igazolás kiadója a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága.

Film:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás kérelmére költségellenőrzési eljárásban ellenőrzi az általuk a filmalkotás tekintetében közvetlen filmgyártási költségként elszámolni kívánt költségeket, határozatban megállapítja a közvetlen filmgyártási költséget és a Tao. tv. 22. § (3) bekezdése szerinti adókedvezményre jogosító, valamint a Tao. tv. 24/A § (3) bekezdés a) pontja szerint felajánlható közvetett támogatás összegét. A hatóság az támogató és a támogatott (filmelőállító/-gyártó vállalkozás) együttes kérelmére megvizsgálja, hogy a felajánlott összeg nem haladja-e meg a közvetlen filmgyártási költség 25%-át. Erről a támogató részére igazolást állít ki. Az igazolás kiadója a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala

A korábban bevezetett rendszerről

Néhány évvel ezelőtt vezették be a közvetlen támogatás szisztémáját, amelyben a társaságiadó-alanyok a támogatások fogadóival kötött megállapodások alapján a fogadásra jogosult szervezeteknek közvetlenül utalták el az összegeket. A rendszer – különösen a sport célú támogatásnál – meglehetősen adminisztráció igényes.

A cég elutalta a támogatás összegét a támogatási igazolásban szereplő bankszámlákra (sportnál külön; 99% a támogatottnak, 0,33% az Emberi Erőforrások Minisztériumának, 0,66% az országos szakszövetségnek). Kiszámolta a kiegészítő támogatás összegét (az adómegtakarítás 75%-a), és elutalta szintén az igazolásban szereplő bankszámlára. 8 napon belül bejelentette az adóhatóságnak (SPORTBEJ), amely jogvesztő hatályú. Ráfordításként elszámolta a támogatást és a kiegészítő támogatást. A támogatás adókedvezményként érvényesíthető (a kiegészítő támogatás nem része) maximum az fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett adó 70%-áig, minden más adókedvezménnyel együtt. A tárgyévben nem érvényesített adókedvezmény 6 évig elszámolható.

A kiegészítő támogatás adóalap-növelő tétel számszaki működési modelljét az 1. táblázat foglalja össze:

	10% tao esetén (500 mFt adóalapig)	19% tao
támogatás	100	100
támogatás tao-csökkentő hatása	10	19
kiegészítő támogatás	7,5	14,25
tao-megtakarítás	2,5%	4,75%

1. táblázat.

A 2015-től bevezetett rendszer jellemzőiről

E rendszerben az adó megfizetése az adóhatóságon keresztül történik. A NAV a támogató és támogatott jogosultságának értékelését követően utalja tovább a rendelkezés tárgyát képező összegeket a jogosultaknak. A rendszer működésének fő jellemzőit a 2. táblázat mutatja be:

	adóelőlegből	feltöltésből	adóból
határidő (bevallás/rendelkezés)	az esedékességet megelőző hónap utolsó napja	december 20. (naptári adóéves adózóknál)	május 31. (naptári adóéves adózóknál)
mértéke	max. az előleg 50%-a	max. a várható adó 80%-áig	max. az adó 80%-a
nyomtatvány	15RENDNY (évente 5-ször módosítható)	1501	1529
feltétel 1	rendelkezik igazolással
feltétel 2	sem a támogató, sem a támogatott nem rendelkezhet nettó módon számítva 100 eFt-nál több adótartozással
adójóváírás mértéke kultúra és film esetében	támogatás 7,5%-a	támogatás 7,5%-a	támogatás 2,5%-a
adójóváírás mértéke sportszervezetnél kiegészítő támogatás 12,5% és 1% nem alapja	támogatás x 86,625% x 7,5% = 6,5%	támogatás x 86,625% x 7,5% = 6,5%	támogatás x 86,625% x 2,5% = 2,2%
adójóváírás esedékessége	esedékessége az adóbevallás esedékességét követő második hónap első napja, először 2016. július 1.
jóváírás könyvelése	egyéb bevétel

2. táblázat.

A NAV által utalt támogatás:

• sport esetében

– 86,625% a támogatotté,

– 0,875% az EMMI és a szakszövetségé (1/3–2/3),

– 12,5% a kiegészítő támogatás jogosultjáé, amely megegyezhet a támogatottal, ha arról rendelkeztek az igazolás kérésekor;

• kultúra, film esetében 100% a támogatotté.

A 80%-ot meghaladó felajánlást az adóhatóság a következő évek terhére számolja el.

A korában bevezetett és az új rendszer összehasonlítását a 3. táblázat mutatja be:

jogszabályhely	régi [Tao. tv. 22. §, 22/C §]	új [Tao. tv. 24/A §, 24/B §]
finanszírozás	a támogatást és kiegészítő támogatást a tárgyévben el kell utalni	a NAV utalja a támogatást, nincs többletfinanszírozás
elérhető megtakarítás	10%-os tao esetében a tao 70%-ának 2,5%-a	előlegből történő rendelkezés esetén az előleg 50%-ának 7,5%-a	Együttesen alkalmazható
	19%-os tao esetén a tao 70%-ának 4,75%-a	feltöltésből történő rendelkezés esetén (az tud élni vele, aki feltöltésre kötelezett (előző évi árbevétel > 100 mFt)) a várható adó 80%-ának 7,5%-áig – ez a legkedvezőbb
		adóból történő rendelkezésnél az adó 80%-áig kiegészíthető 2,5% jóváírás – erről még májusig lehet dönteni
	egy éven belül a két módszer kombinálva nem alkalmazható!

3. táblázat.

A tao-támogatási rendszer főbb kérdőjelei

Az előzőekben ismertettük a támogatási rendszer működésének jellemzőit, köztük a támogató és támogatott által élvezett előnyöket. Most következzen néhány gondolat a felvetődő kérdésekről:

1.    A jelenleg működő két rendszer közül az újonnan bevezetett lényegesen egyszerűbb és áttekinthetőbb. A trend tehát kedvező, és az adminisztráció mérséklődése irányába hat. Mindazonáltal kérdés, fenn kell-e tartani a két rendszert egyidejűleg. Ha igen, miért tilos a támogatónál egy adóéven belül a két rendszert egyidejűleg alkalmazni. Egyáltalán az adóról való rendelkezés (újonnan bevezetett rendszer) megfogalmazás kellően szabatos-e? Ha a támogató nem rendelkezik az adójáról, az automatikusan a költségvetést illeti meg. Jutalmazandó-e az adózó azért, mert az adóját nem adóbevételeket illetően ajánlja fel, és ha igen, miért a két rendszer által eltérő mértékekkel?

2.    Melyik évben számolandó el a kettős könyvvitelt folytató adóalanynál bevételként a támogatás fejében kapott adójóváírás? Kollégáink egy része a 2015-ös adó terhére történő tao-felajánlással kapcsolatos adójóváírás miatti bevételt 2016-ban tartja indokoltnak elszámolni. E kérdésben azóta szakmai vita bontakozott ki. A kétség forrása, hogy az adójóváírás a tárgyév, annak az adóbevallása után jár a támogató adózónak, azonban azt a NAV csak az adóbevallásra előírt határidőt követő második hónap első napjával (naptári év szerint adózóknál először 2016. július 1-jén) írja jóvá. A szakmai vélemények egy része ezért, továbbá az adóbevallás tárgyévet követő bevallási határidejére, valamint az óvatos értékelés elvére hivatkozva bevételként a tárgyévet követő időszakban való elszámolás mellett tette le a voksát. A vélemények másik fele a tárgyévben számoltatná el az adójóváírást például időbeli elhatárolásként, miként a jogszabály alapján járó támogatást. Tekintettel arra, hogy a bevétel-elszámolás hatását tao-alap korrekció ellensúlyozza, a kérdés tétje elsősorban a számviteli eredmény és az osztalék forrás alakulása. Véleményünk szerint az adójóváírás igénybevételi lehetőségének a teljesítmény fedezetét, a tao-kötelezettség összegét az adózók a tárgyévben teljesítik, és az adójóváírás összes lényegi feltétele a beszámoló összeállításáig tisztázódik – legfeljebb a tao-előleg és -feltöltés végleges adókötelezettségre való kiegészítésének pénzügyi rendezése maradhat hátra –, ezért a tárgyévben való bevétel-elszámolást tartjuk indokoltnak. Ezt támaszthatja alá az Sztv. időbeli összemérés elve is.

3.    A 2. táblázat szerint az optimális támogatási megoldás az, ha az adóalanyok a feltöltési kötelezettséghez kapcsolódóan rendelkeznek az adójukról. Ekkor jár a maximális adójóváírás, és elég az egyszeri rendelkezés. Például egy 10 mFt-os tao-kötelezettséget bevalló cég 8 mFt adóról rendelkezhet a kultúra és a filmművészet támogatását célzóan, aminek adójóváírása 600 eFt (8 mFt x 7,5%) lesz. Ezzel a lehetőséggel azonban a feltöltési kötelezettséggel nem terhelt adózói kör nem élhet, mert nem nyújt be tao-feltöltésre sem bevallást. Ebben a körben, ha egy adózó ugyanennyi tao-kötelezettséget realizál, és feltételezzük, hogy a fizetendő előlegek összege megegyezik a végső tao-kötelezettséggel, az elérhető maximális adójóváírás a tao-előlegek összegének (8 mFt) 50%-ának a 7,5%-a (300 eFt). Ugyanez az adózó, ha az adójáról csak az éves bevallás kapcsán rendelkezik, 8 mFt x 2,5% azaz 200 eFt adójóváírásban részesülhet.

Itt térünk vissza arra a címbeli kérdésre, hogy a kis hal jó hal-e. E szabályozás szerint nem. Ugyanakkor nem látunk logikus indokot a kisebb cégek hátrányba kerülésére. Meggyőződésünk, hogy a törvényalkotók vissza fognak térni a szabályozás további finomítására, akár a fenti kérdések vonatkozásában is.