Termék Közösségen belüli, ellenérték fejében teljesített beszerzése az is, ha az adóalany a vállalkozása tulajdonában tartott termékét továbbítja, vagy vállalkozásának szükségleteire bizományba átvett terméket továbbít belföldre, amelyet a Közösség más tagállamában termel ki, állít elő, munkál meg, vásárol, illetve szerez be.
Nem minősül közösségi beszerzésnek a termék behozatala belföldre, ha annak kivitele a mozgatás megkezdésének helye szerinti tagállamban nem esett az ott hatályos áfatörvény hatálya alá, azaz nem minősült termékértékesítésnek.
Az Áfa tv. 22. § (1) bekezdése alapján közösségi beszerzésnek minősül saját tulajdonú termékbehozatala az unió valamely tagállamából belföldre. A közösségi beszerzést megelőzően közösségi adószámot is kell kérni. Ennek elmulasztását, illetve utólagos (a behozatalt követően történt) igénylését az adóhatóság mulasztási bírság kiszabásával szankcionálhatja.
Saját termék mozgatása más tagállamból belföldre a mozgatás megkezdésének helye szerinti tagállamban általában az adóalanykénti bejelentkezés kötelezettségét vonja maga után, mivel a kivitel közösségi értékesítésként kezelendő, amelynél a teljesítés helye a fuvarozás megkezdésének helye. A mozgatás megkezdésének helye szerinti tagállamban a közösségi értékesítés adómentes, ha a rendeltetés helye szerinti tagállamban a bevitelhez kapcsolódóan közösségi beszerzés jogcímén adófizetési kötelezettség keletkezik.
Példa
A magyar székhelyű vállalkozás Magyarországon és Ausztriában is folytat kereskedelmi tevékenységet, mindkét tagállamban saját raktárral rendelkezik, amelyben értékesíteni kívánt termékeit tárolja. Ausztriában beszerzett, ott levő raktárában tárolt termékeinek egy részét átfuvaroztatja magyarországi raktárában, mivel megítélése szerint azok belföldön jobban értékesíthetőek. A termék kivitele az osztrák raktárból a magyar raktárba Ausztriában teljesített adómentes termékértékesítés, mivel a belföldre történő behozatal adóköteles közösségi beszerzés.
Az Áfa tv. 127. § (1) bekezdés ba) pontja értelmében termék Közösségen belüli beszerzése esetén az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele, hogy az adóalany személyes rendelkezésére álljon a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla. A példában a belföldi adóalanynak a termékek mozgatásáról a fizetendő adó levonása érdekében saját maga részére kell kiállítania egy számlát. A számla kiállításánál az osztrák áfatörvény rendelkezései alapján kell eljárni. Ez nem jelent problémát az adólevonási jog szempontjából, hiszen az Áfa tv. 168. § (3) bekezdése szerint nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adóalany esetében számla a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása teljesítését tanúsító olyan okirat is, amely a Közösség azon tagállamában, ahol adóalanyként nyilvántartásba vették, tartalmában megfelel – e tagállam joga szerint – a 2006/112/EK irányelv (HÉA-irányelv) 226–231. és 238–240. cikkeinek. Ha a belföldi adóalany rendelkezik osztrák és magyar közösségi adószámmal, a számlán az „eladó”-ra vonatkozó rovatban az osztrák, a „vevő” rovatban a magyar közösségi adószámát kell feltüntetnie. Osztrák és/vagy magyar közösségi adószám hiányában az osztrák és/vagy magyar adószámot kell használni.
Előfordulhat, hogy a belföldi adóalany a saját termék mozgatásának megkezdése helye szerinti tagállamban nem köteles adóalanyként nyilvántartásba vetetni magát, így az ottani tagállam által kiadott adószámmal és közösségi adószámmal nem rendelkezik. Ez a helyzet állhat elő, ha a belföldi adóalany terméket akként importált, hogy azokat nem belföldön, hanem más tagállamban helyeztette szabadforgalomba, s onnan fuvaroztatta tovább a belföldi rendeltetési helyre. Ekkor a szabadforgalomba helyezés helye szerinti tagállam a termékimportot adómentesnek minősítheti, tekintettel arra, hogy a rendeltetés helye más tagállam.
A szabadforgalomba helyezés helye szerinti tagállamban hatályos áfatörvény rendelkezhet akként, hogy bizonyos feltételek mellett a belföldi adóalany (adómentességet élvező) importáló nem köteles adóalanyként bejelentkezni, ezért ottani adószámmal (közösségi adószámmal) sem rendelkezik. Ebben az esetben a fizetendő adó levonásának érdekében a belföldi adóalany jogosult arra, hogy az adólevonási jog tárgyi feltételének biztosítása érdekében kiállított számlában magyar közösségi adószámát használja „eladói” és „vevői” minőségében egyaránt. Közösségi adószám hiányában a „normál” adószám is használható, de – mint már korábban említettem – az adóhatóság a közösségi adószám hiányát, utólagos megkérését mulasztási bírság kiszabásával szankcionálhatja.
A Kúria Kfv.V.35.496/2013/12. sz. ítélete szerint Közösségen belüli beszerzés után az adózó akkor élhet adólevonási jogával, ha a fizetendő adót tartalmazó bevallás benyújtásakor (feltételezve a fizetendő adó megfelelő bevallási időszakban történt elszámolását) a rendelkezésére állt a fizetendő adó megállapításához szükséges, a HÉA-irányelv rendelkezéseinek megfelelően kiállított számla. Amennyiben a vizsgálat alá vont adózó saját termék belföldre történő mozgatásáról nem állított ki magának számlát, a mulasztását ugyan pótolhatja az ellenőrzés folyamán, de a Kúria említett ítélete alapján az adólevonási jog keletkezésének időpontja a számla kiállításának időpontja, ezért a vizsgálat alá vont, fizetendő adót tartalmazó bevallási időszakban, a fizetendő adó vonatkozásában adólevonási jogot nem gyakorolhat.