Gyakran fordul elő, hogy a beszámoló elkészítése és elfogadása után jutnak a könyvelés tudomására olyan információk, amelyek a már beszámolóval lezárt időszakot érintik. Számos kérdés merül fel a gyakorlatban, amelyekre a számviteli törvény választ ad. Ezek közül a következőkben felvetünk néhány kérdést a rá vonatkozó válasszal.

Mely gazdasági események hatásairól lehet szó?

Itt az ellenőrzések megállapításairól van szó. Ez alatt értendők az eszközöket és a forrásokat, az eredményt, a saját tőkét érintő hibák és hibahatások, amelyek

• a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak, és
• a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak.

2015. január 1-jétől ilyen hibának és hibahatásnak minősülnek a szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő gazdasági események könyvviteli elszámolásban rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása is.

Talán a legfontosabb szabály, hogy az elfogadott beszámolóval lezárt év könyvelésébe utólagosan nem szabad semmilyen változtatást végrehajtani!

Hogyan kell a szükséges javításokat végrehajtani?

Az előző – már elfogadott beszámolóval lezárt és a könyvelési rendszerben pedig technikailag lezárt – üzleti évet érintő gazdasági eseményeket az ún. tárgyévben kell a könyvelésben rögzíteni. Tehát a könyvelése a folyó könyvelési tételek között fog szerepelni, de úgy, hogy a későbbiekben megkülönböztethetőek legyenek azok a könyvelési tételek, amelyek az előző üzleti évet érintik. Erre több könyvelés-technikai megoldás is létezik, ezek közül csupán a két leggyakrabban előforduló:

• az érintett főkönyvi számlák alábontása az adott éveknek megfelelően (pl. 91112; 91113)
• munkaszámokkal, kódszámokkal, analitikus pozíciókkal való megkülönböztetés, amelyet a könyvelés során a tételhez hozzákapcsolnak (pl. E-2012, E-2013).

Miért van szükség a megkülönböztetésre?

Csak így állapítható meg, hogy a tárgyévre vonatkozó beszámoló összeállításakor a könyvelésben összesen mekkora az előző beszámolási időszakra, időszakokra – évenként – vonatkozó hibák és hibahatások számszerű hatása, összessége.

Mit tekintünk jelentős összegű hibának?

Ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások – eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő – értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt.

Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha feltárásának évében az ellenőrzések során – ugyanazon évet érintően – a megállapított hibák, hibahatások

• eredményt és
• saját tőkét

növelő-csökkentő értékének előjeltől független együttes összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot.

Hogyan szerepelnek a jelentős hibák a beszámolóban?

Amennyiben a hibák és hibahatások összessége jelentős összegű, akkor az előző, elfogadott beszámolóval lezárt üzleti évre vonatkozó hibákat és hibahatásokat, a mérleg és eredménykimutatás tárgyévi adataitól elkülönítetten kell a beszámolóban szerepeltetni. Erre szolgál a mérleg és eredménykimutatás ún. „középső oszlopa”.

Ha a fentiek szerinti jelentős összegű hibák merülnek fel, akkor az előző évekre vonatkozó módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél az előző év adatai mellett kell bemutatni, azok nem képezik az eredménykimutatás tárgyévi adatainak részét. A mérlegben is és az eredménykimutatásban is külön-külön oszlopban szerepelnek

• az előző üzleti év adatai (előző évi beszámolóban elfogadott és közzétett adatok),
• a lezárt üzleti évekre vonatkozó módosítások,
• a tárgyévi adatok (a jelentős összegű hibák nélküli értéke).

Hol szerepel a beszámolóban az önellenőrzés összevont eredményhatása?

Az ellenőrzés során a mérlegkészítés időpontjáig megállapított – az előző üzleti év(ek)re vonatkozó – jelentős összegű hibák elkülönítetten kimutatott eredményre gyakorolt hatásának összegét (mérleg szerinti eredményét) az eredménytartalékot növelő-csökkentő tételként a hiba megállapításának üzleti évében kell elszámolni.

Mikor kell könyvelni egy adóellenőrzés hatását?

Egy adóellenőrzésnél akkor könyvelendő a tétel – akár tárgyévi, akár a fenti ellenőrzés számviteli elszámolásának módszerével –, ha a megállapítások a mérlegkészítés napjáig ismertté váltak, és azok tartalmát a gazdálkodó nem vitatta, nem nyújtott be fellebbezést, illetve a határozat jogerőssé vált.

Mikor kell az adóhatósági határozatot könyvelni?

Főszabály szerint az elszámolás időpontja az adóhatósági határozat jogerőre emelkedésének időpontja. Vannak azonban kivételek:

• ha a tárgyévhez kapcsolódóan a határozat a fordulónap után, de a mérlegkészítés napjáig emelkedik jogerőre, ezt év végi dátummal, az érintett jogcímnek megfelelően, követeléssel vagy kötelezettséggel szemben kell elszámolni,
• ha a tárgyévhez kapcsolódóan a határozat a mérlegkészítés napjáig még nem emelkedik jogerőre, a helyesbítő elszámolásokat nem kell elszámolni (mert nincs jogerős határozat), de a valószínűsíthető (várható) veszteségek (adóhatósági megállapítások alapján kalkulált) összevont értékére indokolt céltartalékot képezni,
• ha az ellenőrzés a mérlegkészítés napjáig nem fejeződött be, akkor az ellenőrzéssel kapcsolatosan könyvelési teendő nincs, hiszen ebben az esetben még a várható veszteség sem becsülhető (céltartalékot sem lehet/kell képezni).

Mit kell a kiegészítő mellékletben szerepeltetni?

A mérlegben és az eredménykimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az előző üzleti év megfelelő adatát. Ha az adatok nem hasonlíthatók össze, akkor ezt a kiegészítő mellékletben évenkénti bontásban be kell mutatni és indokolni.